Gálik: nyugati vezetők már korábban kimondták, hogy hibáztak

Német, francia, brit vezetők is kimondták, a multikulturális modell létrehozása és alkalmazása kudarcot vallott, valamilyen más módszert kell találni. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense úgy véli, a szélsőséges nézeteknek és tetteknek az elhibázott politika teremtette instabil helyzetek adnak táptalajt.

Két hete uralja a világsajtót a párizsi merénylet. Az idő múlásával érthető módon a konkrét drámától eltávolodva egyre tágabb összefüggések jelennek meg az elemzésekben: úgy mint terrorizmus, menekültkérdés, gazdasági bevándorlás, iszlám, multikultúra, szólásszabadság. Nem könnyű feladat tisztázni, hogy ezek között egyáltalán van-e ok-okozati összefüggés, és ha igen, akkor milyen módon. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézete egyetemi docense a Kossuth Rádió, Vasárnapi újság című műsorában beszélt a témáról.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság

A világháború után a volt gyarmati területekről érkező migránsok kihívások elé állították elsősorban az Egyesült Királyságot és Franciaországot. Ezt követően a hetvenes-nyolcvanas években már a kelet-európai országok felől is érezhető bizonyos bevándorlási nyomás, a franciáknál, a briteknél és a spanyoloknál pedig megjelennek a fekete-afrikai bevándorlók, az Egyesült Királyságba az indiai, pakisztáni területekről is érkeznek. Az országok folyamatos problémákkal szembesülnek, küzdenek azzal, hogyan lehet korlátozni a bevándorlást. Németországban, Franciaországban, Svédországban, Norvégiában a menekültpolitika és az integrációs politika a választások során az első helyre kerül, s ezt még megfejelte a gazdasági válság, amely miatt újabb konfrontáció alakult ki a többségi társadalom és a menekültek között, magyarázta Gálik Zoltán a műsorban.

Hozzátette: az elmúlt években német, francia, brit vezetők is kimondták, hogy hibáztak, amikor ki akarták alakítani a multikulturális modellt, a létrehozása és az alkalmazása kudarcot vallott, s valamilyen más módszert kell találni.

Németországban óriási mértékben felgyorsult a bevándorlás, ma már a társadalom körülbelül húsz százaléka bevándorló. Az Egyesült Királyságban évente 250-260 ezer fővel nő a bevándorlók száma. Az összes fejlett nyugat-európai államban nagy tömeget képviselnek ezek a közösségek, problémákat jelenthetnek gazdasági kérdésekben, a szociális ellátórendszer használatában, de egyre gyakrabban merülnek fel biztonsági kérdések is, s kezelni kell azt is, hogy a második, harmadik generációs bevándorlók gyakran elszakadnak a befogadó társadalom modelljétől, mondta a Corvinus Egyetem docense.

A schengeni övezet miatt a bevándorlás kérdését Európának rendeznie kell, hangsúlyozta Gálik Zoltán. Ahhoz hogy ez hatékonyan tudjon működni, uniós szinten kellene előrelépni. A párizsi események után kérdés, hogy bezárkózás, visszalépés történik-e, vagy további egyeztetés, ami azonban a tagállamok szuverenitásának további feladásához vezet.

Gálik Zoltán úgy véli, vizsgálni kell a nyugat felelősségét. 2001. szeptember 11. után a mostani események kapcsolhatók azokhoz a kétséges eredményű fellépésekhez, amelyek akár Irakhoz, akár Afganisztánhoz köthetők. Látható, hogy az Iszlám Állam térnyerése az iraki amerikai politika kudarcával hozható összefüggésbe. Ezekben a térségekben olyan instabil helyzetet sikerült elérni, amely táptalajt ad a szélsőséges nézeteknek, hangsúlyozta Gálik Zoltán.