Évtizedeken át elhallgatták azt a tényt, hogy a nácik által megszállt Európában Magyarország volt az egyetlen, ahol a reguláris hadsereg - Horthy Miklós kormányzó parancsára - megakadályozta a zsidóság deportálását, ezzel megmentve 300 ezer budapesti zsidó honfitársunk életét. Koszorús Ferenc ezredes akciójának története Amerikában tankönyvekben olvasható - nálunk csak mostanság kezdenek beszélni róla – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hetven éve, 1944. június 5-én és 6-án az esztergomi páncélosok megakadályozták a budapesti zsidók deportálását. Az Európában is példátlan akciót Koszorús Ferenc ezredes vezette. Rá emlékezik egy márványtábla a Dohány utca elején, a zsinagógával szemközt. Az évforduló alkalmából rendezett koszorúzási ünnepségen Hende Csaba honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a magyar katonák bátor kiállása emberek tíz- és százezreit mentette meg a biztos haláltól.
Egy igaz ember emléke előtt tisztelgünk. Egy ludovikás honvédtiszt előtt, aki hivatásának mintaképe volt. A kormányzó parancsára fellépett a németek nyomására pozícióba helyezett Baki László és Endre László államtitkárok által Pestre hívott csendőrök ellen. Egyszersmind kényszerítette a 2100 csillagos házban összegyűjtött 250 000 – 280 000 zsidó deportálásának leállítását. Ez sokaknak haladékot, a többségnek a megmenekülést jelentette – mondta a honvédelmi miniszter.
Koszorús Ferenc - Vasárnapi újság
A Koszorús-akcióról viszonylag keveset tudunk. Ennek Hantó Zsuzsa történész-szociológus szerint történelmi okai is vannak.
A kommunista diktatúra nemigen tűrte meg az önálló gondolkodást. Sztálinnak személyes és birodalmi érdeke is volt, hogy Magyarország, mely központi helyet foglalt el a megszállási övezetben, ne emelkedjen ki olyan cselekedettel, miszerint a zsidók deportálását egyedülálló módon katonai erővel akadályozta meg. Magyarország védte a környező országok zsidóságát is. a zsidó tanács pedig arról számolt be, hogy Magyarország volt az egyetlen ország, ahol 1943-1944-ben viszonylagos békében élhetett a 800 ezer főnyi zsidóság.
A zsidók élete a német megszállás után változott meg. Ezután kellett sárga csillagot viselniük. Eichmann pedig egy olyan csapatot hozott Magyarországra, melynek tagjai már gyakorlatot szereztek „más országok zsidótlanításában”. A déli területeket gyorsan megszállták, és gettóba zárták az „ellenséges elemeket”.
Közben a normandiai partraszállás miatt az országot megszállt német haderő nagy részét ki kellett vonni, így Budapesten és környékén csak kis számú német haderő állomásozott. Koszorús ezredes július elején találkozott Lázár Károly vezérőrnaggyal, a testőrség parancsnokával. Megtudta, hogy az ország területéről a csendőröket összevonják azzal az ürüggyel, hogy zászlószentelés lesz. Eichmann be akarta fejezni a zsidók deportálását, Horthy azonban annak leállításáról döntött, majd parancsot adott Koszorúsnak, hogy Esztergomból vonuljon be Budapestre.
A páncélezred jelentős része egyébként a doni csatáknál megsemmisült, ám azt később a magyarok újjáépítették, de a németeknek nem volt pontos információjuk arról, milyen mértékben. A páncélezred egyébként a kiugrás katonai garanciáját jelentette volna, Ezt áldozták fel Horthyék az emberek érdekében – magyarázta a történész, hozzátéve: a Budapestre érkező csendőrök szembesülve azzal, mekkora katonai erő van a fővárosban, nem tudták megkezdeni a zsidók deportálását, és visszavonultak a vidéki laktanyákba. Több százezer ember legalábbis három és fél hónapig, a nyilas hatalomátvételig megmenekült.
A hatalomátvétel után Koszorús ezredesnek menekülni kellett a Gestapo elől, végül az 50-es években az Egyesült Államokban telepedett le, és geodétaként dolgozott 1971-ben bekövetkezett haláláig. Fia, aki ügyvéd, sokat tesz azért, hogy a világ megismerje édesapja példátlan tettét.
Ez egy példátlan akció volt, hiszen egyetlen ország sem szállt szembe katonai erővel honfitársai megmentése érdekében – hangsúlyozta Hantó Zsuzsa.
