A héten a dalai láma egy interjúban ismét kilátásba helyzete, hogy vége lehet a láma intézményének.
A dalai láma nem először adta a világ tudtára, fontolgatja, esetleg mégsem születik újra. 2007-ben Japánban azt nyilatkozta, arra gondolt, hogy szakítva a 14. század óta tartó hagyománnyal, még az ő életében megválasztanák vagy kijelölnék a buddhizmus tibeti ágának új, első számú vezetőjét. Arról már korábban is beszélt, hogy ha mégis, akkor sem fog olyan területen újjászületni, amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll. Márpedig a történelmi Tibet, ahol eddig újjászülettek, ma a Kínai Népköztársaság része, és ezt a világ elismeri.
Kossuth Rádió, Szombat reggel
A dalai láma később úgy is fogalmazott, hogy amíg Tibet nem szabad, addig ott semmiképpen nem születik újjá. Hivatalos honlapján 2011. szeptemberi keltezéssel azt írta, hogy majd kilencven éves kora környékén a vezető lámákkal és másokkal, akik a tibeti buddhizmusban jártasak, megtanácskozza a helyzetet, és eldöntik, szükség van-e még a dalai láma intézményére. A nyolcvanadik évében járó vallási vezető utóbbi megszólalásai arról árulkodnak, hogy továbbra is foglalkoztatja a kérdés, és nem olyan régen egyértelművé tette, hogy akár nőként is újjászülethet. Többször is kifejezésre juttatta, hogy olyan sikeres dalai láma még egyszer nem lesz, mint ő maga, és ezért talán a csúcson abba kellene hagyni.
A BBC-nek adott interjúban azt mondta: a tisztség intézménye egy napon megszűnik majd, hozzátéve: nincs garancia arra, hogy nem egy hülye dalai láma következne, aki lejáratná magát. Ennél azt is jobbnak tartja, ha egy több száz éves tradíció egy népszerű dalai láma idején szűnne meg.
A 14. dalai láma 1935 júliusában tibeti, falusi gazdálkodó családba született – két évvel az után, hogy a 13. dalai láma 57 éves korában elhunyt. Egy 16 gyermekes család ötödik gyermeke volt. Kutatóit állítólag különleges jelek vezették a nyomára. 15 éves korában, 1950. november 17-én, egy hónappal a kínai hadsereg tibeti bevonulása után léptették trónra, és lett a feudális Tibet vallási és politikai vezetője.
Peking számos alkalommal kifejtette, nem bízik a Nobel-békedíjas dalai lámában, kétszínűnek, a Kína megosztását célzó nyugati törekvésekben eszköznek, bábnak tartja. Pekingben természetesen hallani sem akarnak arról, hogy az Indiában önkéntes száműzetésben élő dalai láma jelölje ki az utódját, vagy döntsön arról, újjászületik-e vagy sem. Azt hangoztatják, hogy az élő Buddhák reinkarnációjának megtalálása mindig szigorú történelmi hagyományok és szertartások szerint történt, és a dalai láma tisztségéhez 1653-tól mindig is szükség volt a kínai központi kormány megerősítésére. Mindenesetre biztos, ami biztos alapon a jóváhagyás szükségességéről Kínában 2007-ben külön állami rendelkezést is hoztak, amelyben leszögezték, hogy Tibet a Jüan-dinasztia idején, vagyis hétszáz évvel ezelőtt vált a kínai központi hatalom alá tartozó adminisztratív területté.
