Nem tart a magyar fél a paksi szerződés felmondásától, ezt a kérdést nem kell szóba hozni Moszkvában – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jövő heti oroszországi útja kapcsán. A politikus a Kossuth Rádióban arról is beszélt, Magyarországnak milyen teendői vannak a Déli Áramlat gázvezeték lemondása után.
Semmilyen oka nincs a magyar kormányzatnak azt feltételezni, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről megkötött szerződésekhez valamely fél ne tartaná magát – mondta a 180 percben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jövő heti moszkvai útja kapcsán. Arra a riporteri felvetésre, hogy egyes hírek szerint gazdaságának nehéz helyzete miatt Oroszország el kell hogy halassza az energetikai beruházásokat, a politikus azt mondta, ezt nem kell szóba hoznia kinti tárgyalásain, tervei szerint a téma nem lesz napirenden. Hozzátette: a Roszatom atomenergetikai vállalat eddigi nemzetközi vállalásai arról tanúskodnak, hogy megbízható partner.
Szijjártó Péter külügyminiszter az oroszországi energetikai tárgyalásairól - 180 perc
Szijjártó Péter, mint elmondta, Moszkvába kifejezetten azért utazik, hogy az energetikai együttműködésről tárgyaljon. Ha valamikor, akkor most aktuális a kérdés, hiszen a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének orosz lemondása új helyzet elé állítja nemcsak Magyarországot, hanem egész Közép-Európát. Tisztázni kell, hogy a Déli Áramlatba szánt orosz gáz milyen irányt vesz. Ha Oroszország Törökországba szállítja, akkor utóbbinak a regionális energetikai elosztói pozíciója megerősödik, tehát Magyarországnak vele is folyamatosan egyeztetnie kell.
A külgazdasági miniszter hangoztatta, meg kell találni azt az útvonalat, amelyen a Délkelet-Európába érkező - akár orosz, akár azeri eredetű - gáz eljuthat Közép-Európába. A kormányzat tárgyal majd azokkal az országokkal is, amelyek egy lehetséges új beruházás útvonalán fekszenek. Ezek valószínű, hosszas tárgyalások lesznek, egy-egy ilyen projekt előkészítése nagyon sok időbe telik, sok energiát igényel. A Déli Áramlat épp azért lett volna jó, mert már régóta előkészített projekt volt, „de hát, mint tudjuk, ez nem fog megvalósulni” – állapította meg.
Szijjártó Péter az Oroszország elleni uniós szankciók kapcsán azt mondta, Magyarország az Európai Unió tagja, ezért természetesen annak valamennyi döntéséhez tartja magát, így volt ez a múltban, és így lesz a jövőben is.
Az orosz gazdaság helyzete kapcsán a külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, Magyarországnak saját érdekeiből kell kiindulnia, amelyek európai érdekek is. Az EU-nak hosszú távon az a jó, ha Oroszországgal pragmatikus, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló partneri együttműködést alakíthat ki. Természetesen szükség van az ukrajnai konfliktus minél hamarabbi, tárgyalásos lezárására, olyképeen, hogy minden résztvevő a minszki jegyzőkönyvhöz tartja magát.
Látni kell, hogy Magyarországnak Oroszország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, így az orosz gazdaság teljesítménye nagymértékben befolyásolja a magyar külgazdasági teljesítményt, ezen keresztül pedig hatással van az egész hazai nemzetgazdaságra. Senkinek nem érdeke tehát, hogy az orosz gazdaság válságba kerüljön, illetve instabil legyen az ország. Szijjártó Péter megjegyezte: óvatos lenne az orosz gazdaság jövőjével kapcsolatos sommás megállapításokkal, minthogy ismert az ereje és ismertek tartalékai. A végleges ítélet meghozásával még várni kell – szűrte le.
Szijjártó Péter Kijevben
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter aláírja a két külügyminisztérium 2015-2016-os konzultációs tervét Kijevben 2014. december 19-én. Mögöttük Szerhij Kvit ukrán oktatási miniszter (j2).
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen fogadja Szijjártó Péter (b) külgazdasági és külügyminiszter és Szerhij Kvit ukrán oktatási miniszter 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozó, kétoldalú oktatási és tudományos együttműködési jegyzőkönyv aláírása után Kijevben 2014. december 19-én. Mögöttük Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a két külügyminisztérium 2015-2016-os konzultációs tervének aláírása után Kijevben 2014. december 19-én. Mögöttük Szerhij Kvit ukrán oktatási miniszter.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) megbeszélést folytat Vologyimir Grojszman ukrán parlamenti elnökkel Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert (b3) Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozik a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélésről Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) megbeszélést folytat munkareggelin Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel (j) Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) találkozik Mizsei Kálmánnal, az EU ukrajnai civil missziójának vezetőjével (b), középen Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert (k) fogadja Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter (b) Kijevben 2014. december 19-én.
MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Kovács Márton
Pénteki ukrajnai útjáról a külügyminiszter azt mondta, Magyarországnak érdeke, hogy keleti szomszédja politikai és gazdasági szempontból is fenntartható, erős ország legyen, illetve, hogy az ehhez szükséges strukturális reformokat minél előbb végre tudják hajtani. A cél eléréshez Magyarország kész segítséget nyújtani. Az előzetes egyeztetések alapján a pénteki ukrán-magyar tárgyalásokon várhatóan meg tudnak állapodni arról, hogy a magyar kormány az államigazgatási és a közigazgatási reform, a decentralizáció, valamint az európai uniós jogharmonizáció mely konkrét területein segíti majd Ukrajnát.
A gazdasági reformok tekintetében a magyar kabinet úgy döntött, hogy az Eximbank újra finanszírozza az Ukrajnába irányuló magyar exportot, illetve támogathat olyan ukrajnai állami beruházásokat, amelyeken magyar vállalatok dolgoznak. Azt még tisztázni kell, hogy a magyar cégek milyen módon vesznek részt a kelet-európai ország újjáépítésében – tette hozzá.