Szijjártó tisztázni akarja, hogy jut majd Magyarországra a gáz

Nem tart a magyar fél a paksi szerződés felmondásától, ezt a kérdést nem kell szóba hozni Moszkvában – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jövő heti oroszországi útja kapcsán. A politikus a Kossuth Rádióban arról is beszélt, Magyarországnak milyen teendői vannak a Déli Áramlat gázvezeték lemondása után.

Semmilyen oka nincs a magyar kormányzatnak azt feltételezni, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről megkötött szerződésekhez valamely fél ne tartaná magát – mondta a 180 percben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jövő heti moszkvai útja kapcsán. Arra a riporteri felvetésre, hogy egyes hírek szerint gazdaságának nehéz helyzete miatt Oroszország el kell hogy halassza az energetikai beruházásokat, a politikus azt mondta, ezt nem kell szóba hoznia kinti tárgyalásain, tervei szerint a téma nem lesz napirenden. Hozzátette: a Roszatom atomenergetikai vállalat eddigi nemzetközi vállalásai arról tanúskodnak, hogy megbízható partner.
Szijjártó Péter külügyminiszter az oroszországi energetikai tárgyalásairól - 180 perc

Szijjártó Péter, mint elmondta, Moszkvába kifejezetten azért utazik, hogy az energetikai együttműködésről tárgyaljon. Ha valamikor, akkor most aktuális a kérdés, hiszen a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének orosz lemondása új helyzet elé állítja nemcsak Magyarországot, hanem egész Közép-Európát. Tisztázni kell, hogy a Déli Áramlatba szánt orosz gáz milyen irányt vesz. Ha Oroszország Törökországba szállítja, akkor utóbbinak a regionális energetikai elosztói pozíciója megerősödik, tehát Magyarországnak vele is folyamatosan egyeztetnie kell.

A külgazdasági miniszter hangoztatta, meg kell találni azt az útvonalat, amelyen a Délkelet-Európába érkező - akár orosz, akár azeri eredetű - gáz eljuthat Közép-Európába. A kormányzat tárgyal majd azokkal az országokkal is, amelyek egy lehetséges új beruházás útvonalán fekszenek. Ezek valószínű, hosszas tárgyalások lesznek, egy-egy ilyen projekt előkészítése nagyon sok időbe telik, sok energiát igényel. A Déli Áramlat épp azért lett volna jó, mert már régóta előkészített projekt volt, „de hát, mint tudjuk, ez nem fog megvalósulni” – állapította meg.

Szijjártó Péter az Oroszország elleni uniós szankciók kapcsán azt mondta, Magyarország az Európai Unió tagja, ezért természetesen annak valamennyi döntéséhez tartja magát, így volt ez a múltban, és így lesz a jövőben is.

Az orosz gazdaság helyzete kapcsán a külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, Magyarországnak saját érdekeiből kell kiindulnia, amelyek európai érdekek is. Az EU-nak hosszú távon az a jó, ha Oroszországgal pragmatikus, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló partneri együttműködést alakíthat ki. Természetesen szükség van az ukrajnai konfliktus minél hamarabbi, tárgyalásos lezárására, olyképeen, hogy minden résztvevő a minszki jegyzőkönyvhöz tartja magát.

Látni kell, hogy Magyarországnak Oroszország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, így az orosz gazdaság teljesítménye nagymértékben befolyásolja a magyar külgazdasági teljesítményt, ezen keresztül pedig hatással van az egész hazai nemzetgazdaságra. Senkinek nem érdeke tehát, hogy az orosz gazdaság válságba kerüljön, illetve instabil legyen az ország. Szijjártó Péter megjegyezte: óvatos lenne az orosz gazdaság jövőjével kapcsolatos sommás megállapításokkal, minthogy ismert az ereje és ismertek tartalékai. A végleges ítélet meghozásával még várni kell – szűrte le.

Szijjártó Péter Kijevben


Pénteki ukrajnai útjáról a külügyminiszter azt mondta, Magyarországnak érdeke, hogy keleti szomszédja politikai és gazdasági szempontból is fenntartható, erős ország legyen, illetve, hogy az ehhez szükséges strukturális reformokat minél előbb végre tudják hajtani. A cél eléréshez Magyarország kész segítséget nyújtani. Az előzetes egyeztetések alapján a pénteki ukrán-magyar tárgyalásokon várhatóan meg tudnak állapodni arról, hogy a magyar kormány az államigazgatási és a közigazgatási reform, a decentralizáció, valamint az európai uniós jogharmonizáció mely konkrét területein segíti majd Ukrajnát.

A gazdasági reformok tekintetében a magyar kabinet úgy döntött, hogy az Eximbank újra finanszírozza az Ukrajnába irányuló magyar exportot, illetve támogathat olyan ukrajnai állami beruházásokat, amelyeken magyar vállalatok dolgoznak. Azt még tisztázni kell, hogy a magyar cégek milyen módon vesznek részt a kelet-európai ország újjáépítésében – tette hozzá.