Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokénál ötven százalékkal kisebb szárazföldi területtel és kétszer akkora populációs sűrűséggel rendelkezik, Európa kétszer annyi farkasnak otthona, mint Amerika.
Egy új tanulmány kimutatta, hogy Európa egyéb nagy testű ragadozóinak egyedszáma is növekedésnek indult, különösen a védelem alá nem eső területeken, ahol az állatok az emberek mellett élnek. A siker a határokon átívelő együttműködésnek, az erős szabályozásnak és a civilek olyan szemléletének köszönhető, hogy a vadvilágot az emberi társadalommal egy szintre emelik, nem pedig száműzik a természetbe - mondja Guillaume Chapron, a vizsgálat vezetője.
Farkasok futnak a hóban a Hortobágyi Vadasparkban 2013. január 28-án. (MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)
Európában elmondása szerint nem sok érintetlen terület van. Érdekesség, hogy mindez nem vonja maga után a ragadozók hiányát, sőt, nagyon sok húsevő él a kontinensen.
Chapron és csapata egész Európából - kivéve Oroszországot, Ukrajnát és Belorussziát - gyűjtött be adatokat a barna medve (Ursus arctos), az eurázsiai hiúz (Lynx lynx), a rozsomák (Gulo gulo) és a szürke farkas (Canis lupus) populációs egyedszámairól. A Science folyóiratban közzétett eredményeik arról árulkodnak, hogy Európa-szerte nagyon jól boldogulnak a nagy testű ragadozók.
Az észak-spanyolországi Proazában levő nemzeti park 85 medvéje közül az egyik kószál a parkban 2000. december 30-án. (MTI-fotó/EPA/EFE/J. L. Cereijido)
Belgium, Dánia, Hollandia és Luxemburg kivételével a vizsgált összes európai országban a négy nagy testű ragadozóból legalább egynek permanens és szaporodóképes populációja van. A kontinens 17 ezer barna medvének ad otthont 10 populációban, 22 országban. Mintegy 9000 hiúz él itt 11 populációban, 23 országban. A farkasok egyedszáma nő, több mint 12 ezren vannak 10 populációban és 28 országban.
A rozsomákok csak Skandinávia hideg éghajlatán érzik jól magukat, így csupán Norvégia, Svédország és Finnország nyújt olyan területeket, ahol Európa főbb, nagy testű ragadozóinak mind a négy faja megtalálható. A rozsomákoknak két populációja van Európában, a becslések szerint mintegy 1250 egyeddel. (Hidegtől függő életvitelük miatt a klímaváltozás fenyegeti őket.)
Eurázsiai hiúz (Lynx lynx) a Budakeszi Vadasparkban. (MTI-fotó: Manek Attila)
A ragadozók néhány kisebb populációjánál hanyatlást mutattak ki Európa-szerte, de a nagy és közepes populációk egyike sem szenved hiányt.
A siker azért olyan meglepő, mert ezek a farkasok, medvék, hiúzok és rozsomákok nagyrészt a védett területeken kívül élnek. Megjegyezte, vannak azért konfliktusok ember és állat között, különösen a háziállatok miatt. A hagyományos stratégiák - úgymint őrzőkutyák vagy pásztorok, illetve a haszonállatok éjszakai elzárása - elősegítik a ragadozók támadásainak kivédését, emellett a gazdálkodók veszteségeinek kompenzálása is segít mérsékelni az ilyen problémákat.
Rozsomák. (Fotó: AFP)
Kiemelte az élőhelyvédelmi irányelvet is. A természetvédelmi szabályok eme gyűjteménye az országhatárokon átívelően nyújt védelmet a fajoknak és élőhelytípusoknak, ezzel meggátolja a ragadozók számának csökkenését és kihalásukat.
A kutatók szerint az emberek viszonyulásától függ, hogy hasonló stratégia beválna-e Amerikában. Az európai modell mindenesetre arról árulkodik, a nagy testű ragadozók együtt tudnak élni az emberrel olyan helyeken is, ahol ezt korábban elképzelhetetlennek tartották.
