A NASA Kepler-űrteleszkópja új misszió keretében ismét idegen bolygókat fedez fel. A most észlelt szuper-Föld relatíve közel van, így földi készülékekkel is tanulmányozni lehet.
A termékeny készülék ismét kiszúrt egy új idegen világot, 2013. májusi meghibásodása óta először. A HIP 116454b névre keresztelt objektum „szuper-Föld”, mintegy 2,5-szor nagyobb bolygónknál. 180 fényévre található a Halak konstellációban, vagyis elég közel ahhoz, hogy más készülékekkel is szemügyre vegyék. Andrew Vanderburg, a vizsgálat vezetője elmondta, a Kepler a hamvaiból feltámadt főnixmadárhoz hasonlóan újjászületett, és ismét felfedezéseket tesz.
A Kepler-űrteleszkóp 2009 márciusában indult 3,5 éves missziójára, hogy meghatározza, mennyire gyakoriak a Föld-szerű bolygók a Tejúton. A készülék mostanáig nagyon sikeres volt, közel 1000 megerősített planétát tárt fel - az ismert idegen világok több mint felét -, illetve 3200 egyéb „jelöltet” is kiszúrt, ezek többségéről valószínűleg meg is erősítik majd planéta mivoltát.
A HIP 116454b. (Fotó: David A. Aguilar (CfA))
A Kepler az úgynevezett „átvonulásos módszerrel” vizsgálódik, melynek során a gazdacsillag fényességében az előtte elhaladó bolygó kiváltotta, árulkodó halványulást figyeli. Az ilyen munka különösen precíz kalibrációt igényel, ezt a képességét veszítette el 2013 májusában, amikor négy, a pozíciója fenntartásához szükséges lendkereke közül a második is elromlott.
A kutatók azonban nem adták fel. Kieszeltek egy módszert, mellyel megnövelhették stabilitását (a Nap sugárnyomását használják egyfajta "virtuális lendkerékként"), és az új missziót K2-nek nevezték el. A Kepler korlátozott tartományban folytatja az exobolygók vadászatát, emellett más kozmikus objektumokat és jelenségeket is megfigyel, úgymint aktív galaxisokat és szupernóva-robbanásokat.
A NASA májusban adott szabad utat két évre a K2-missziónak, de a Kepler már jóval korábban észlelte a HIP 116454b-t. Vanderburg és csapata - akik kifejlesztették a speciális szoftvert a szonda új állapotában begyűjtött adatainak elemzéséhez - a Kepler februári, kilencnapos tesztje során felhalmozott információkban figyelt fel a bolygó egyetlen átvonulására. A felfedezést aztán a Kanári-szigeteken lévő Galileo-távcső HARPS-North spektrográfjával erősítették meg.
Az új, K2-es missziót végző Kepler-űrtávcső koncepciórajza. (Fotó: NASA Ames/JPL-Caltech/T Pyle )
A HIP 116454b mintegy 32 ezer kilométer széles és 12-szer nehezebb a Földnél. Sűrűsége vagy vízvilágra, vagy „mini-Neptunuszra” utal, hatalmas, vaskos atmoszférával. Csak 13,5 millió kilométerre helyezkedik el gazdacsillagától, egy a Napnál némileg kisebb és hűvösebb „narancs törpétől”, és 9,1 nap alatt végez egy keringést. A planéta túl forró az általunk ismert élet hordozására.
Relatív közelsége a Földhöz maga után vonja, hogy valószínűleg nagyobb figyelmet kap a közeljövőben. John Johnson, a tanulmány társszerzője szerint a földi és űrteleszkópok egyik legfőbb célpontjává válhat.
Míg a HIP 116454b az első bolygó, melyet jelenlegi állapotában a Kepler észlelt, nem az első megerősítésre váró objektum a 2013. májusi meghibásodás óta. Azóta több felfedezést is tettek a kutatók az elsődleges missziójából származó bolygójelöltek tárházának átvizsgálásával.
A vizsgálatot elfogadta publikálásra a The Astrophysical Journal.
