Az M1 - Ma Reggel műsorában Kiss László csillagász beszélt a Curiosity marsi robotfelderítő legújabb eredményeiről.
Kiss László elmondta, a NASA Curiosity Mars-járó autócskája már két éve "furkál, faragcsál" a bolygó felszínén, és időnként "beleszaglászik a levegőbe", vagyis spektrográfjával megelemzi a kémiai összetételt. Húsz mérésen keresztül azt találta, hogy kétszer is megemelkedett a metán mennyisége a marsi légkörben.
Ez a légkör nagyon ritka, főleg szén-dioxidból áll, így az ember ott meghalna. A kiemelkedő, megfigyelt érték a 7 rész/milliárd (ppm), vagyis, ha példaként az összes földi embert vennénk, ami körülbelül 7 milliárd "részecske", abból egy darab metánt talált volna, ha az ember molekulát képviselne.
A metán a szerves szénhidrogének közé tartozik, a legegyszerűbb összetételű. A Földön főleg élőlények termelik, a Marson viszont nem tudhatjuk, mi váltja ki, van ugyanis természetes metán is. Például a Szaturnusz Titán holdján metán és propán is jelen van természetes módon. De az is elképzelhető, hogy biológiai aktivitás - mondjuk baktériumok termelése - eredményezi. Az érdekesség, hogy a Marson a metánkoncentráció a légkörben rövid időskálákon belül, akár tízszeresére nőhet. Ebben az értelemben a bolygó nem halott égitest, valamilyen folyamat zajlik ott, hogy az kémiai reakció-e vagy marsi baktériumok, egyelőre nem tudjuk - fejtette ki.
Hozzátette, a metánról régebben földi óriástávcsövekkel is kimutatni vélték, hogy a marsi légkörben változik koncentrációja. De azt, hogy ez biogén eredetű-e, vagyis valamilyen lények pöfögnek ott, vagy valamiféle reakciók zajlanak a Mars felszíne alatti jégszférában (krioszféra), még nem tudjuk eldönteni. Az is lehetséges, hogy kívülről becsapódik egy meteorit, felkavarja a felszín alatti réteget és valamilyen reakciót indít be - magyarázza Kiss László.
