Kína és Kelet-Közép-Európa miniszterelnökei Belgrádban

Tizenöt kelet-közép-európai miniszterelnök és egy külügyminiszter, valamint a kínai kormányfő írásos állásfoglalását tette közzé vasárnap a Tanjug szerb hírügynökség azzal összefüggésben, hogy kedden a szerb fővárosban megnyílik a Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó.

A szerb hírszolgálati iroda arra kérte a térség országainak miniszterelnökeit, hogy az immáron harmadszor megrendezésre kerülő csúcsértekezlet előtt foglalják írásba, mit várnak a megbeszéléstől, mit tartanak a legfontosabbnak a térség és Kína együttműködésének fejlesztése érdekében.

A szerb főváros négyezer vendéget vár keddre, a kormányfőket ugyanis számos miniszter és vállalkozó kíséri, illetve óriási médiaérdeklődésre lehet számítani. A december 16-i Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozón a szervező Kína és Szerbia kormányfői mellett Magyarország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária és Albánia miniszterelnöke vesz részt. Zoran Milanovic horvát kormányfő lemondta részvételét, mert szerinte a szerb vezetés nem reagált megfelelően a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Seselj szabadon engedésére. Zágrábot ezért Vesna Pusic külügyminiszter képviseli majd.

A találkozó központjában az infrastrukturális fejlesztések állnak, ezek között is kiemelten a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítése. A tervek szerint a szerb és a magyar főváros között kínai hitelből építenek kétvágányú pályát, amelyen a vonatok a 350 kilométeres távolságot a jelenlegi 8 órás menetidő kevesebb mint fele alatt tehetik meg. A szerb fél részéről olyan becslések is elhangzottak, hogy ha megépül a gyorsvasút, a menetidő két óra alá is csökkenhet.

A keddi találkozó alkalmából Li Ko-csiang kínai miniszterelnök felavatja azt a másfél kilométer hosszú Duna-hidat, amely kínai befektetéssel jött létre. A 136,5 millió euróért megépített Mihajlo Pupin-híd Kína első infrastrukturális nagyberuházása Európában. A kínai fél várhatóan még egy híd megépítéséről is tárgyal majd Szerbiával, a Belgrádot elkerülő közúti-vasúti híd segítségével a szerb fővárost lehetne tehermentesíteni.

Li Ko-csiang azt írta, hogy a tavalyi "bukaresti irányvonalakhoz" hasonlóan most meghatározzák majd az úgynevezett belgrádi irányvonalakat, amelyek a részt vevő országok együttműködését erősítenék. Szerinte azóta, hogy három éve megrendezték az első Kína-KKE konferenciát, jelentősen javult az együttműködés az érintett országok között. "Mi, együtt másfél milliárd emberből és 10 ezer milliárd amerikai dollárt érő gazdaságból álló hatalmas és dinamikus piacot jelentünk" - részletezte a kínai kormányfő.

A csúcstalálkozónak helyet adó Szerbia kormányfője - utalva azokra a korábbi kritikákra, amelyek szerint Belgrád a Kelet és a Nyugat között őrlődik - a Tanjug szerb hírügynökség felkérésére azt írta: Szerbia nem a Nyugat és a Kelet között lévő állam, hanem a két oldal találkozási pontja.

Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kis nyugat-balkáni országban hatalmas befektetési lehetőségek rejlenek. Kiemelte azt is, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Montenegró az egyetlen, amelyik békés úton tudott függetlenné válni, és a legvéresebb háborús időszakban is a "béke szigete" maradt.

Vesna Pusic horvát külügyminiszter arról írt, hogy Zágráb csak tavaly csatlakozott az Európai Unióhoz, mutatói még nem jók, de a közeljövőben a vezető országok közé kíván tartozni. Kiemelte azt is, hogy Horvátországot leginkább az infrastrukturális projektek érdeklik. Hozzátette: a világon minden össze van kötve, nincs teljes energetikai függetlenség, és ezért nagyon fontos az érintett országok közötti partneri viszony.

Vjekoslav Bevanda, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöke szerint országában számos kihasználatlan és "rejtett" lehetőség van, amelyeket a csúcstalálkozón részt vevő országokkal közös projekteken keresztül lehetne kiaknázni.

Edi Rama albán kormányfő is Belgrádba látogat kedden. Legutóbbi szerbiai látogatásán kijelentései kisebb diplomáciai botrányt okoztak, a csúcstalálkozón azonban inkább arra helyezi majd a hangsúlyt, hogy bemutassa, mitől változott meg az utóbbi időben az albán gazdasági légkör. A Tanjugnak írt szövegében kiemelte: célja az, hogy megmutassa, az EU-nak ugyanannyira szüksége van a Balkánra, mint a Balkánnak az unióra.

A szlovén kormányfő, Miro Cerar inkább arról írt, hogy manapság az országok egyre inkább függnek egymástól gazdaságilag, gyorsan változnak az egyensúlyok a világgazdaságban, egyre több a technológiai változás és a biztonságot érő fenyegetés, ezért a keddihez hasonló találkozók jó lehetőséget biztosítanak a kormányoknak a tapasztalatcserére.

Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök az energetikai együttműködéseknek, a gázhálózat kiépítésének, a mezőgazdaság fejlesztésének és az oktatás reformjának fontosságát hangsúlyozta írásában.

Ewa Kopacz lengyel kormányfő szerint négy területre kell koncentrálni Európa és Kína párbeszédében: a politikára, a távközlésre és infrastruktúrára, a befektetésekre és a "zöld energiára".

Laimdota Straujuma lett, Algirdas Butkevicius litván és Taavi Roivas észt kormányfő a Baltikum gazdasági és infrastrukturális jelentőségét, illetve az országaik fekvéséből származó előnyöket emelte ki.

Bojko Boriszov bolgár kormányfő a regionális óriásprojektekről, Victor Ponta román miniszterelnök az eurózónához való csatlakozás reményeiről, Robert Fico szlovák kormányfő pedig arról írt, hogy Kína és Európa gazdasági érdekei még soha nem egyeztek annyira, mint most, így az országok előtt álló nehézségeket könnyebben tudják megoldani.