A jogállami alkotmányvédelemben nem lehet új lapot kezdeni, kívánom, hogy ez a jövőben is így legyen - mondta az Alkotmánybíróság elnöke a Szabadság és felelősség elnevezésű, emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferencián Budapesten kedden.
Paczolay Péter hangsúlyozta, hogy az Ab a legtöbb alapjog tekintetében az utóbbi időben megerősítette korábban lefektetett elveit. Hozzátette, hogy tudna ugyan olyan határozatokat említeni, amelyek nem részesítik olyan védelmében az alapjogokat, amennyire szeretné, de ez természetes, hiszen a világon mindenütt lehet eltérő az alkotmánybírák véleménye. Az Ab döntéseinek első kritikája már a testület különvéleményeiben megjelenik.
Paczolay Péter hosszan sorolta azokat a területeket, ahol álláspontja szerint az Ab védte a polgárok jogait, így többek között a szólás- és sajtószabadság, az információszabadság, a vallásszabadság, a büntetőjog vagy éppen a családjog, családi kapcsolatok szférájában.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke előadást tart. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gulyás Gergely fideszes politikus, az Országgyűlés alelnöke, a konferenciát szervező Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója előadásában azt emelte ki: a rendszerváltás minden csalódása ellenére értékelni kell, hogy azóta szabadságban élhet az ország, 1990 óta az alaptörvény szerint is folyamatos Magyarországon a demokrácia, a közéletben azonban szükség lenne kompromisszumra és dialóguskészségre.
Az egykori civil jogvédő a konferencia - és egyúttal az alaptörvény egyik fejezetének - címe kapcsán kiemelte: senki nem akar szakítani a 19. századi liberalizmus által megfogalmazott alapvető szabadságjogokkal, az emberi méltóság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága azt is megilleti, aki semmilyen állampolgári kötelezettségének nem tesz eleget.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke tart előadást az emberi jogok világnapja alkalmából a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns-Seidel Alapítvány által rendezett konferencián Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. december 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Gulyás Gergely hallgatósága figyelmébe ajánlotta John Fitzgerald Kennedy fél évszázaddal ezelőtti amerikai demokrata elnök szavait, amelyek szerint "ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem hogy te mit tehetsz a hazádért!".
Jó, ha az ember manapság a saját védelmében nemzetközi példákkal is alátámasztja gondolatait, de még jobb, ha amerikai és lehetőleg demokrata párti politikustól idéz - jegyezte meg a kormánypárti politikus.
Arra is felhívta a figyelmet: a rendszerváltás óta eltelt időszak inkább a szabadságról szólt, pedig a negyedszázaddal ezelőtti változások mozgatója volt a biztonság iránti igény is.
A fideszes politikus állítása szerint az új alkotmány nem megváltoztatta, hanem megszilárdította a közjogi berendezkedést, az intézményrendszer stabil maradt, csak kisebb módosításokat hajtottak végre rajta. Hozzátette: az Ab költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatáskörének korlátozása vitatható megoldás volt, jogos igény ennek megszüntetése.
Gulyás Gergely szerint a 2006. őszi eseményeket leszámítva nagyobb alapjogsértések nem voltak, az akkor történtek azonban nemcsak azért elfogadhatatlanok, mert a békés tüntetők gyülekezési jogát, sőt emberi méltóságát vették semmibe, hanem azért is, mert a teljes jogállami intézményrendszer csődöt mondott, beleértve az ügyészséget és a bíróságot.
Ettől eltekintve a jogállamiság és a demokrácia nem szenvedett csorbát, a kormány ellen ma is lehet tüntetni, és mi sem jelzi jobban, hogy demokrácia van, mint hogy ezt is szabadon lehet vitatni - jegyezte meg a kormánypárti politikus.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke előadásában a fideszes politikus szavaira reagálva jelezte, hogy aggasztó a kétharmados kormánytöbbség kinevezési gyakorlata. Igaz, hogy jobbára azok az intézmények működnek, amelyek a rendszerváltás idején jöttek létre, de nem ugyanazok irányítják őket.
A civil jogvédő szóvá tette, hogy a kétharmados kormánytöbbség a mandátumának lejárta előtt átalakította az Országos Választási Bizottságot, eltávolította hivatalából Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és Jóri András adatvédelmi biztost.
A norvég civil alap ügyében Kádár András Kristóf megjegyezte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bizonyítékok nélkül indított eljárásokat, és ez szerinte ellentmond annak, amiről Orbán Viktor a közelmúltban Vida Ildikó adóhatósági vezető ügyében beszélt, miszerint Magyarországon bizonyítékok nélkül senki ellen nem indul eljárás.
Egy megindított büntetőeljárásban pedig "aki keres, az talál" - fűzte hozzá a jogvédő szervezet társelnöke.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által évek óta megrendezett konferencia az emberi jogok világnapjához kapcsolódik. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.
