A rendszerváltás és az azt követő időszak úttévesztések, tévedések sorozata volt a politikában egymást váltó csoportok alkalmatlansága miatt - mondta Gazsó Ferenc társadalomkutató csütörtök este Budapesten azon a rendezvényen, amelyen a Bihari Mihály volt MSZP-s politikussal, alkotmánybírósági elnökkel, Kósa Ferenc filmrendezővel, volt szocialista politikussal és Pozsgay Imre volt MSZMP-s, illetve MSZP-s politikussal készült interjúkötetet mutatták be.
Gazsó Ferenc szerint a "Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014" című kötet olyan exkluzív, megvilágító erejű információkat közöl, amelyek nélkül nem lehet megérteni a közelmúltat. Nyomós érdekek fűződhettek ahhoz, hogy ezek az információk ne kerüljenek napvilágra - jegyezte meg.
A könyvben érintett témák közül felidézte az MSZMP-ben az 1980-as évek végén létrejött reformköröket, amelyek összekapcsolták a baloldaliságot az ország érdekének képviseletével, de nem tudtak párttá szerveződni. Ebben szerinte szerepet játszhatott egy katasztrofális tévedés: ugyanis azok az erők, amelyek az állampártot felszámolták, rövid idő múlva betagozódtak az utódpártba, a nómenklatúrával, az állampárt elitjével léptek szövetségre.
Mi történt velünk - Könyvbemutató Budapesten
-
-
Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének példányai a kötet bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Kósa Ferenc filmrendező a Bihari Mihállyal és Pozsgay Imrével közösen írt Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvük bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Gazsó Ferenc szociológus a Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Bihari Mihály alkotmánybíró a Kósa Ferenccel és Pozsgay Imrével közösen írt Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvük bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Magyar Atlanti Tanács elnöke és Sára Sándor filmrendező-operatőr a Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Törőcsik Mari színművész és filmrendező és Bihari Mihály alkotmánybíró a Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Sára Sándor filmrendező-operatőr (k) Szili Katalin, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnöke és Suchman Tamás a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) alelnöke (b) a Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Gazsó Ferenc szociológus (b) és Stumpf István alkotmánybíró a Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Feledy Péter újságíró, moderátor és Kósa Ferenc filmrendező a Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Kovács Lajos Péter, az Éghajlat Könyvkiadó igazgatója a Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Gazsó Ferenc szociológus, Kovács Lajos Péter, az Éghajlat Könyvkiadó igazgatója, Feledy Péter újságíró, moderátor, Kósa Ferenc filmrendező és Bihari Mihály alkotmánybíró a Bihari Mihály – Kósa Ferenc – Pozsgay Imre: Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvének bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Kósa Ferenc filmrendező (b) és Bihari Mihály alkotmánybíró a Pozsgay Imrével közösen írt Mi történt velünk. Magyarországi sorskérdések 1987-2014 című könyvük bemutatóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014. november 27-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A könyvben nincs egyértelmű válasz arra, hogy ez miért történt így, de a reformkörök azzal, hogy beléptek az utódpártba, magukra húzták a szemfedelet, és Pozsgay karrierje is ezzel ért véget. Törekvéseik bukása máig fájó hiányt okozott - mondta a társadalomtudós.
A szociológus felidézte, hogy mikor Pozsgay Imre a rendszerváltás idején a Nemzeti Kerekasztalban a spontán privatizáció felülvizsgálatát szorgalmazta, a szabad demokrata Pető Iván úgy reagált: "csak nem a diktatúra tulajdonát akarod védeni?"
Gazsó Ferenc beszélt arról is, hogy 1994-ben, az utódpárt hatalomra kerülésekor újabb fordulat zajlott le: Horn Gyula koalíciós csapdahelyzetbe került, ugyanis az MSZP neoliberális szárnya azt közölte vele, hogy pártjának 54 százalékos választási eredménye ellenére sem lesz parlamenti többsége, ha nem lép feltétel nélkül koalícióra a szabad demokratákkal.
Ezek után a szocialista párt dolga az volt, hogy biztosítsa az SZDSZ politikájának folytatásához szükséges társadalmi támogatást, miközben a kormányzati politikát az SZDSZ határozta meg - tette hozzá Gazsó Ferenc.
A szociológus szerint Magyarországnak a rendszerváltással nem sikerült felzárkóznia, újabb zsákutcába, adósságcsapdába került, hatalmas a szegénység, a társadalmi integrációból kiszorult a lakosság csaknem egyharmada.
Elmondta: Antall József új elittel szerette volna fejlődési pályára álltani az országot, de nem volt új elit, felkészült emberek, a rendszerváltás tévedéseinek sorozata a politikában egymást váltó csoportok alkalmatlanságának a következménye. A kiút pedig olyan irányítás lenne, amely képes az ország érdekeit képviselni, úgy integrálni a globalizációba, hogy annak előnyeit élvezhessék az emberek. Ennek a változásnak a feltételei talán most fennállnak - jegyezte meg Gazsó Ferenc.
Kósa Ferenc a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a könyv alapjául szolgáló beszélgetés minden résztvevője őszinte volt, ez manapság hiányzik a politikából.
Felidézte, hogy amikor a rendszerváltás időszakában Németh Miklós miniszterelnökkel arról beszélt: vállalhatatlan az utódpártiság, erkölcsi ellehetetlenüléshez vezet, a kormányfő azt válaszolta: másként nem garantálható a vértelen átalakulás, ami pedig a legfontosabb. Aztán kiderült, hogy Pozsgay Imre, Nyers Rezső és Horn Gyula sem akarja az új párt megalakulását, mert akkor az ország szerintük is kormányozhatatlanná válhat.
Muszáj volt vállalni a jogfolytonosságot, hogy a Németh-kormány a helyén maradhasson, és ez nehezen elviselhető kompromisszum volt - tette hozzá Kósa Ferenc.
Későbbi politikai pályájáról a filmrendező elmondta: 1990-ben megfogadta, hogy csak addig lesz a parlamentben, amíg a filmtörvény meg nem születik, de az első kulturális bizottsági ülésen Kulin Ferenc MDF-es politikus azt mondta, hogy a médiatörvény mégiscsak fontosabb. "Ezt kénytelen voltam elfogadni" - jegyezte meg Kósa Ferenc, majd hozzátette: hat évbe telt, mire a médiatörvény elkészült, a filmtörvény pedig több mint másfél évtized múlva. (Kósa Ferenc 1990 és 2006 között volt az MSZP országgyűlési képviselője.)
A volt szocialista politikus elmondta: a filmtörvénnyel próbált példát mutatni arra, hogy meg lehet valósítani a szakmai és politikai egyetértést, összefogást. A törvényt 100 százalékos támogatással fogadta el a parlament.
"Hozzáértő emberekkel kell törvényt csinálni. Minőség nélkül nincs demokrácia. (...) A demokráciát minden ponton el lehet veszíteni, minden pontja archimédeszi pont. Mindenütt tisztességgel, szakszerűen, normális emberi mértékkel kell eljárni" - hangsúlyozta.
Hozzátette: 2010-ben az új kormánytöbbség erői megszüntették a korábban általuk is megszavazott törvényt, és kormánybiztost neveztek ki, aki egy személyben dönt. "Idejön egy kaliforniai úriember, és elkezdi a mi pénzünket osztogatni. Én ebbe nem fogok belenyugodni, mert itt élek, és a magyar filmhez van közöm, ez az én hazám" - mondta felindultan a filmrendező. Szerinte egyetlen ízlésközpont teljhatalmára utoljára a Rákosi-korszakban volt példa.
Pozsgay Imre levélben köszöntötte a rendezvényt, a 81 éves politikus egy otthoni baleset miatt kórházba került. A több mint 300 oldalas könyv az Éghajlat Kiadó gondozásában jelent meg, a három volt politikus beszélgetőtársa a kiadó vezetője, Kovács Lajos Péter.
A könyv bemutatóján ott volt többek között Szili Katalin volt szocialista házelnök és egykori párttársa, Suchman Tamás, a Horn-kormány minisztere, Törőcsik Mari, a nemzet színésze és Vizi E. Szilveszter, az Akadémia volt elnöke.