Tönkrement a megás Kim Dotcom

Tönkrement a három éve tartó jogi csatározásban Kim Dotcom, a Megaupload.com nevű, korábban nagyon népszerű fájlcserélő internetes oldal alapítója, aki attól tart, hogy emiatt ki fogják adni az Egyesült Államoknak, ahol csalással és szerzői jogok megsértésével vádolják.

A portál alapítóját 2012 januárjában az amerikai hatóságok kérésére vették őrizetbe az Új-Zéland északi részén fekvő Aucklandban, majd feltételesen szabadlábra helyezték. A férfi azóta küzd az amerikai hatóságoknak történő kiadatása ellen.

"A jogászaim nemrégiben felmondtak, mert kifogytam a pénzből, miután 10 millió dollárt költöttem a védelmemre" - közölte kedden Dotcom, korábbi nevén Kim Schmitz, 40 éves német állampolgár. "Hivatalosan is leégtem" - tette hozzá. A korábban fényűző életmódjáról híressé vált üzletember attól tart, hogy az óvadéki megállapodás megsértése miatt börtönben kell majd megvárnia a kiadatásával kapcsolatos meghallgatást, amelynek időpontját többszöri halasztás után legutóbb 2015 közepére tűzték ki. Erről csütörtökön dönt egy új-zélandi bíróság.

"Kiürítették a zsebeimet (...) Ez lehet az utolsó nyilvános szereplésem" - üzente telefonon Dotcom.

Kim Schmitz még vizsgálati fogságban 2012-ben. (MTI/EPA/David Rowland)

Kim Schmitz még vizsgálati fogságban 2012-ben. (MTI/EPA/David Rowland)



Az informatikus azzal vádolja a wellingtoni kormányt, hogy szándékosan tették tönkre, miután nemrégiben egy új pártot indított, amely végül csúfos vereséget szenvedett a szeptemberi választásokon. "A párt indítása előtt népszerű voltam Új-Zélandon, mindenki támogatott. A kormányfő és a pártja azonban undorító stílusban támadott engem (...) Mára páriává váltam" - mondta az üzletember.

A 2005-ben alapított, hongkongi központú Megaupload fáljcserélőt, amely saját állítása szerint napi 50 millió felhasználót látott el, és a világháló forgalmának 4 százalékát képviselte, 2012-ben záratta be az amerikai igazságszolgáltatás. Azzal vádolták a webhely irányítóit, hogy 175 millió amerikai dollárnyi, bűncselekményekből származó pénzhez jutottak, és 500 millió dollár kárt okoztak a szerzői jogok birtokosainak mozifilmek, tv-műsorok és más tartalmak kalózmásolatait kínálva.