A gulág áldozatainak emlékkövénél tartottak megemlékezést a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján, kedden délután Budapesten.
Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédében felidézte: a két totális diktatúra közé ékelődött Magyarországot 1944-ben a németek, majd - miután hosszú harcok nyomán hadszíntérré vált az ország - a szovjetek foglalták el. "A szovjetek kétséget sem hagytak afelől, hogy ez nem felszabadítás, hanem a fegyver jogán történő hódítás volt" - emelte ki.
Kifejtette: az Elba mentén legördült a vasfüggöny, és elkezdődött a diktatúra kiépítése. "Célzottan szedtek össze mindenkit, akit valamiképpen veszélyesnek ítéltek a szovjethatalom kiépítésére": a vezető politikusoktól kezdve a nemzeti ellenállás résztvevőin át a helyi közösségek vezetőiig mindenkit elhurcoltak.
"Soha nem tudjuk meg", hogy pontosan hány embert raboltak el, indítottak útnak, s hogy kik is voltak az egyes transzportokban; "soha nem tudjuk meg", hogy a túlzsúfolt vagonokban az éhínség, a szomjúság, a betegségek hány embert öltek meg - mondta.
Szovjetunióba hurcoltak emléknapja - Megemlékezés Budapesten
-
-
Mécsesek és koszorú a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a gulág áldozatainak emlékkövénél tartott megemlékezésen Budapesten, az V. kerületi Honvéd téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Koszorú a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a gulág áldozatainak emlékkövénél tartott megemlékezésen Budapesten, az V. kerületi Honvéd téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára (b), Schmitt Pál volt köztársasági elnök (b2), Piros Ottó ezredes, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka (b3) és Vass Sándor mérnök dandártábornok, a Honvéd Vezérkar Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség csoportfőnöke (b4) a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a gulág áldozatainak emlékkövénél tartott megemlékezésen Budapesten, az V. kerületi Honvéd téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a gulág áldozatainak emlékkövénél tartott megemlékezésen Budapesten, az V. kerületi Honvéd téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a gulág áldozatainak emlékkövénél tartott megemlékezésen Budapesten, az V. kerületi Honvéd téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Résztvevők mécseseket gyújtanak a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a gulág áldozatainak emlékkövénél tartott megemlékezésen Budapesten, az V. kerületi Honvéd téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a gulág áldozatainak emlékkövénél tartott megemlékezésen Budapesten, az V. kerületi Honvéd téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
-
-
A díszőrség tagjai a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján a gulág áldozatainak emlékkövénél tartott megemlékezésen Budapesten, az V. kerületi Honvéd téren 2014. november 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nagyon sokan nem térhettek haza: "elnyelte őket az a hatalmas ország, amit Szovjetuniónak neveztek" - fogalmazott a helyettes államtitkár. Mások "rettenetes szenvedések után hazatértek"; ezt követően viszont életük végéig hordozták magukon mindannak a testi-lelki sebeit, amin keresztülmentek - tette hozzá, jelezve: őket nem az a haza várta, amelyet elhagytak: a hatóságok mindenhol ellenségként fogadták őket, sokáig nem kaptak képességeikhez illő munkát, nem kaptak méltó nyugdíjat, állandó rendőri zaklatásoknak voltak kitéve.
"Eljöttünk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, s hogy együtt mondjuk ki: soha többé!" - jelentette ki Kun Szabó István. A helyettes államtitkár beszéde után a rendezvényen résztvevők gyertyagyújtással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.
Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává azért, hogy méltóképpen emlékezzenek meg azokról, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháború után 5-25 évre száműztek a gulág rabtelepeire a magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján.