Nem tartozott a hét legjobb történetei közé - ezzel indokolta a Híradónak a Die Welt-et kiadó Axel Springer, miért nem jelent meg nyomtatásban Orbán Viktor kormányfővel és a bajor miniszterelnökkel közösen készített interjú. A miniszterelnökség szerint megengedhetetlen nyomásgyakorlás történt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki sajtóiroda vezetője közleményében azt írta: a szerkesztőség részéről az is elhangzott, hogy a magyar miniszterelnök „túl jól szerepelt".
Egy bajor és a magyar - semmi vita címmel november 9-én került fel a Die Welt internetes oldalára Orbán Viktor és a bajor miniszterelnök közös interjúja. Ebből az derült ki, hogy a két politikus nagyon hasonlóan gondolkozik Európáról és az unióról. A cikk végül nem jelent meg nyomtatásban, csak az interneten.
A történtek alapján úgy tűnhet: a Die Welt utólag meg akarta zsarolni Orbán Viktort. Miután mindenki jóváhagyta a közös interjút, másnap az újság felszólította Orbán Viktort, hogy még három kérdésre külön, írásban, sürgősen válaszoljon, különben egyáltalán nem jelentetik meg a cikket.
A Miniszterelnöki sajtóiroda vezetője, Havasi Bertalan közleményében arról írt megengedhetetlen nyomásgyakorlás történt. Hozzátette: a szerkesztőség részéről az is elhangzott, hogy a magyar miniszterelnök „túl jól szerepelt".
A két miniszterelnökkel készült interjú nem tartozott a hét legjobb történetei közé - így reagált a Die Weltet kiadó Axel Springer a Híradó megkeresésére. Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség újabb kérdésekre, azt írták a beszélgetés során nem tettek fel olyan kérdéseket, amelyek egy érdekes kettős interjúhoz szükségesek lettek volna. Egyúttal cáfolták, hogy a Die Welt szerkesztőségét bárki nyomás alá helyezte volna.
Mathias Döpfner a Die Welt-et kiadó Axel Springer elnök-vezérigazgatója. A befolyásos cégvezető neve idén tavasszal szerepelt a Bilderberg konferencia meghívottainak listáján, akárcsak Bajnai Gordon egykori miniszterelnöké. A titkos megbeszélésen sajtóhírek szerint téma volt Magyarország is, szóba került miként lehetne meggyengíteni a magyar kormányt.
Vannak lehetőségek arra, hogy a kormányt - ha lehet, demokratikus módon, ha nem lehet, másképpen - elmozdítsák - ezt mondta Charles Gati, magyar származású közíró, az amerikai külügyminisztérium volt tanácsadója 2012 januárjában a 168 órának. Charles Gáti már akkor arról beszélt, hogy a nyomásgyakorlás egyik eszköze lehet a magyar diplomaták elszigetelése.
André Goodfriend október közepén jelentette be, hogy az Egyesült Államok több magyart kitiltott. Azt a mai napig nem árulták el az amerikaiak, hogy milyen bizonyítékok alapján döntöttek így.
Magyarországnak is vigyáznia kell, mert ha továbbra is engedetlen lesz Washingtonnal és Brüsszellel, akkor bármire felkészülhet - ezt már Petr Hajek mondja. A korábbi cseh elnök szóvivője szerint Amerika buktatta meg a Necas kormányt. „Az Orbán-kormány most ugyanolyan engedetlen, mint amilyen a Necas-kormány volt. Ráadásul a cseh kormány megbuktatásakor még nem volt Ukrán-válság. Az USA és az EU érdekei most duplájára, sőt: háromszorosára nőttek” – fogalmazott Hajek.
A budapesti tüntetésekről szólva Petr Hajek azt mondta: ez már a forgatókönyv része. A demonstrációkat az Orbán-kormány megdöntésére dolgozták ki, a forgatókönyv pedig szerinte az, hogy kirobbantanak egy korrupciós ügyek, ami évekig húzódik, eredménytelenül. De közben a kormány belebukik.
Hozzátette: ezt a módszert többször, több helyen alkalmazták már a nyugatiak. Szerinte ilyen volt a bársonyos forradalom és az Arab Tavasz, de szerinte ugyanezt a módszert alkalmazzák Szíriában és Ukrajnában is.