Hiába vannak a magyar papírpénzeken a vakok segítségére felvitt elemek, azok használhatatlanok, és az új tízezres előzetes tesztje is azt mutatta, lényegesen nem javult a helyzet. Megoldást az MNB által tervezett olcsó pénzfelismerő készülék jelenthet, valamint az előrelépés a nyomdatechnikában. Erről is szó volt a Napközben szerdai adásában.
Nem, vagy csak igen nehezen tudják megkülönböztetni a papírpénzeket a látássérültek a bankókra nyomtatatott Braille-írás alapján, mert a jelek egy idő után elkopnak, így felismerhetetlenné válnak. A Napközben szerdai adásában az egyik látássérült nyilatkozó hozzáfűzte, a kanadai dollárral nincs ilyen probléma, annak címletei a megfelelően domború jelek miatt a vakok számára is könnyen azonosíthatóak.
A vak emberek számára képtelenség eligazodni az egyforma méretű bankjegyek között, ráadásul helyzetüket mások néha kihasználják, rosszul adnak vissza nekik, vagy a ténylegesnél kisebb címletűként kezelik a tőlük kapott bankót – mondta Majoros Kálmánné, a Vakok és Gyengénlátók Heves megyei Egyesületének elnöke.
Hozzátette: vásárlás, pénzfizetés vagy pénzfelvétel esetén minden tagjuk szokott személyi segítőt kérni – utóbbiak nélkül ugyanis a látássérültek „nem érnek semmit”. Ha egy vak bankba megy, akkor jellemzően egy épp szintén ott tartózkodó embertől, például a biztonsági őrtől kér segítséget. Ha vásárolni mennek, akkor 90 százalékban olyan helyre járnak, ahol ismerik őket. Majoros Kálmánné elmondta, ez azért fontos, mert őt is becsapták már visszaadáskor.
Vakok számára könnyen és alig használható pénzek - Napközben
Az egyesületi vezető arról is beszélt, hogy egy alig látó, ha nagyon közel teszi a szeméhez a pénzeket, akkor meg tudja őket különböztetni, de aki teljesen vak, képtelen felismerni a bankjegyeket. Segítséget jelentene, ha a látássérülteknek lenne olyan okostelefonja, vagy egyéb szerkezete, amely felismeri a ráhelyezett pénzt. Bár egy ilyen berendezés nagyon hasznos lenne, nagyon drága is, hiszen a vakok számára csak beszélőprogrammal használhatók, így több százezres kiadást jelentenének.
Ezek helyett – ha nincs meg a bizalom – manapság egyéb, hétköznapi technikákkal lehet csak élni. Mint Majoros Kálmánné elmondta, tud olyanokról, akik a papírpénzeket emelkedő sorrendbe rakják, más pedig külön rekeszekbe teszi az egyes címleteket, valamint az is megoldás lehet, hogy különböző formájúra hajtogatják a bankókat.
Egy új forintsorozat milliárdokba kerülne, a tervezést pedig évekkel a bevezetés előtt meg kellene kezdeni.
Bódi-Schubert Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzkibocsátási stratégiai ügyosztályának vezetője a Kossuth Rádió műsorában azt mondta, a mostani magyar bankjegyeken sajnos a látássérültek tájékozódását segítő jelek nem tapinthatók vagy lekoptak. Az új, kibocsátásra kerülő tízezer forintoson azonban már érzékelhető a domborított rész, illetve a pénz szélén lévő vonalak. A kérdés az, meddig fognak ezek működni, meddig lesznek tapinthatóak. A bankjegyek tesztje azt mutatta, hogy sokszori használat után a jelek lejöttek, kisimultak.
Szakály Melinda Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke szerint nagyon fontos, hogy a jegybank is tisztában van a problémákkal. Éppen ezért lényeges, hogy az új forint címletsorozat kibocsátása előtt az egyesület és az MNB folyamatosan konzultáljon, és több a látássérülteket segítő, nagy festékréteg-vastagságú elem, illetve vakdombornyomat is rákerüljön a pénzekre. Az egyesületi elnök kiemelte, fontos előrelépés, hogy nem egy elemre kell támaszkodni, ami, ha elkopik, segítség nélkül marad a látássérült személy.
Az is cél, hogy az eddigieknél jóval tartósabbak legyenek az új címletsorozat vakokat segítő rátétei. Szakály Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB minden évben nagyjából a forgalomban levő címletek harmadát selejtezi. Azokon a pénzeken pedig, amelyeken a festék megkopott, az azonosító elemek nem érzékelhetőek, egyéb forgalomképességi problémák is jelentkeznek: például szennyezett, firkált, szamárfüles – tette hozzá Szakály Melinda.
Bódi-Schubert Anikó elmondta, amellett, hogy a nyomdatechnikában jelentős előrelépést szeretnének tenni, más módon is segíteni kívánják a vakokat. Az MNB is tudja, milyen bankjegy-felismerő mobilos alkalmazások készültek eddig a látássérültek számára, és ők is dolgoznak hasonló, megbízható és nagyon egyszerűen használható eszközön. A jegybank nem okostelefonos fejlesztésen gondolkodik, hanem önálló, nagyon kedvező áru készüléken. A munka korai szakaszban van, de az MNB nagyon gyorsan realizálni szeretné a terveket, közben nagyban támaszkodni az MVGYOSZ véleményére, javaslataira – hangsúlyozta Bódi-Schubert Anikó.
Az új készülék kapcsán az MNB munkatársa szerint nagyjából egy, másfél éves időtávban kell gondolkodni, akkor – várhatóan 2015 második felében – jelenik meg a második új címlet, a húszezres.
