Nő a kínai vállalatok külföldi aktivitása

Eddig nem tapasztalt tempóban vásárolnak fel külföldi vállalatokat a kínai cégek, amelyeknek a külföldi befektetéseik az idén első ízben némileg meghaladhatják a külföldiek Kínába irányuló működőtőke-beruházásait - közölte a China Daily című angol nyelvű napilap pénteken.

A kínai érdeklődés még mindig elsősorban az energia- és nyersanyag-, az olaj- és gázforrásokra összpontosít, de az arányok változnak, mind több figyelem irányul a csúcstechnológiát képviselő vállalatokra és az ingatlanágazatra.

Az idén a határon túli kínai befektetések értéke várhatóan meghaladja a 120 milliárd dollárt, a tavalyi 108 milliárd után - áll a pekingi központú Kína és globalizáció elemzőközpont frissen kiadott tanulmányában. A külföldi közvetlen tőkebefektetések a világ második legnagyobb gazdaságában az első kilenc hónapban meghaladták a 87 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint az év végére elérik a 120 milliárdot.

A központ vezetője úgy vélte, alapvetően a kínai gazdaság fejlődésének fenntarthatóságán és nemzetközi versenyképességén múlik vállalatainak sikere, s megjegyezte: a külföldi megméretés végső soron arra nyújt lehetőséget, hogy a kínai szereplők bekapcsolódjanak a globális gazdaságba.

Lung Jung-tu szerint azonban már korántsem csak arról van szó, hogy a kínaiak így akarnak tanulni külföldi partnereiktől. Utalt rá, ahogyan a kínai nyitás eredményeképpen a külföldi vállalatok pénzt, technológiát és tudást hoztak Kínába, úgy igyekeznek most a kínaiak is ezt tenni más országokban.

A kínai vállalatok céltérségei Latin-Amerika, Afrika, Délkelet-Ázsia és Kelet-Európa, ahol - szól az érvelés - nagy szükség van gépipari termékekre, energiaellátó rendszerekre, vasutakra és más szállítóeszközökre, építőanyagokra és háztartási cikkekre.

Ugyanakkor Kína az év első hat hónapjában 6,3 milliárd dollárt költött csúcstechnológiát képviselő technológiai vállalatokra. Az összeg négyötödét az Egyesült Államokban költötték el.

A hivatkozott tanulmány még arra is kitér, hogy míg korábban jobbára csak az állami vállalatok merészkedtek külföldre, az utóbbi időben mind több a magáncég. Az Egyesült Államokba irányuló kínai befektetéseknek immár 76 százalékának forrása származik magántulajdonban lévő vállalattól.