Balog Ádám: Stabil a bankrendszer, de nem segíti a gazdasági növekedést

Az MNB alelnöke egyetért az EKB stressztesztjének eredményével, miszerint a magyar bankrendszer nem okoz pénzügyi stabilitási kockázatot rövid távon. Balog Ádám azonban úgy véli: nem segíti elő a tartós gazdasági növekedést a bankrendszer, kapacitásait túlzottan lekötik a deviza- és projekthitelek.

Csak a növekedési hitelprogram meghosszabbításáról döntött tegnap a monetáris tanács, sem a keretösszeget, sem a hitelfelvétel feltételeit nem módosította – jelentette ki Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A programmal kapcsolatos eddigi legfontosabb tapasztalat szerinte azt, hogy meg tudták állítani a zsugorodást, ami a hitelválság után a kis- és közepes vállalkozások hitelpiacán következett be. A GDP-növekedésben pedig 1 százalék körüli hatást generált a kkv-program. Ez némileg felülmúlta a várakozásaikat – tette hozzá.

Mint mondta: míg az első szakaszban az erősebb, nagyobb cégek jutottak több százmillió forintos hitelhez, most azt látni, hogy drasztikusan csökken a hitelnyújtások mérete, és inkább mikrovállalkozások jutnak 5-10 millió forintos hitelhez.

A program legnagyobb előnye a kiszámíthatóság: ha egy cég felveszi ezt a hitelt, tudja, hogy végig 2,5 százalékos kamatot kell fizetnie, és nem kell a „kockázatokat kezelni”.
Balog Ádám a 180 percben

 

Sok hiba adódott az elmúlt időszakban a hitelpiacon, a 2000-es években a bankok olyan területeken kezdtek el versenyezni – devizahitelek, projekthitelek -, melyek nem indukáltak gazdasági növekedést, nem voltak fenntarthatóak. Emellett pedig az olyan területeket, mint a jó minőségű kkv-beruházások, nem tudták igazán kezelni – jegyezte meg Balog Ádám, aki szerint ebben a szegmensben nagyon el vagyunk maradva, és az nhp vélhetően növeli ebben a szektorban a bizalmat és a tisztánlátást.

Úgy véli: egy kkv-nak jelenleg óriási teher a hitelfelvételi procedúra, ezért a bürokráciát csökkentenék ezen a területen, egyszerűsítenék a hitelfelvételi folyamatot.

Az EKB stressztesztje kapcsán elmondta: egyetértenek az európai jegybankkal abban, hogy a magyar bankrendszer stabil. Más kérdés, hogy a bankrendszer mennyire látja el azt a szerepet, amelyet a gazdaságban be kellene töltenie. A bankok energiáit és hitelezési képességeit leterhelik a devizahitelek és a projekthitelek, nem marad elég szabad kapacitásuk, emiatt a belépési korlátok magasak, nehezen adnak hitelt, ez pedig oda vezet, hogy nem támogatják a tartós gazdasági növekedést – jegyezte meg az alelnök.