A törvényalkotási bizottság is tárgyalta a földgázellátási törvény módosítását

Vita alakult ki a földgázellátási törvény módosításának tárgyalásakor egyes ellenzéki pártok és a kormányoldal képviselői között az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának csütörtöki ülésén.

Míg előbbiek az Oroszországhoz közeledést és egyes piaci szereplők extra profithoz juttatását vélték a változtatások mögött, a fideszes előterjesztő és a kormány képviselője az ellátásbiztonsággal, valamint az uniós jogszabályoknak való megfeleléssel indokolta azokat.

A testület ugyanakkor mindössze jogtechnikai változtatásokat fogadott el a fideszes Mengyi Roland által beterjesztett, valamint ahhoz a gazdasági bizottság által benyújtott módosításokhoz. Ezeket, valamint az egységes módosító javaslatcsomagot végül a kormánypártok és a Jobbik támogatásával fogadta el a testület, míg a bizottság szocialista, LMS-s és liberális tagjai nemmel szavaztak.

A vitában  Harangozó Tamás (MSZP)  azt vetette fel, hogy a gazdasági bizottság módosító javaslata a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének könnyítését célozza, ami szerinte a Gazprom orosz gázipari vállalatot vagy más a tározókat feltöltő céget juttat előnyhöz. A cég ugyanis a gáztározókból a jövőben már földgáz-kereskedelmi engedély nélkül is értékesíthetne, így extra profithoz juthat.

Schiffer András (LMP) szintén bírálta, hogy a változtatás értelmében a közvámraktárként működő földgáztárolóban elhelyezett gáz szabadon, földgáz-kereskedelmi engedély nélkül eladható.

Fodor Gábor független, a Liberálisok színeiben politizáló képviselő szerint az előterjesztés arról szól, hogyan köti a kormány az országot egyre inkább Oroszországhoz.

Szilágyi György (Jobbik) erre az euroatlanti orientáció súlyos következményeiről beszélt. Úgy vélte: már régen el kellett volna indulni egy olyan irányba, amely az állam függetlenségét szem előtt tartva próbálja az ország érdekeit képviselni.

Az előterjesztő Mengyi Roland a felvetésekre úgy felelt: jelenleg Magyarországon az építhet vezetéket, aki szállítási, rendszerüzemeltetési tevékenységet végez, vagyis már rendelkezik gázvezetékkel, ez pedig nem felel meg az unió azon irányelvének, amely versenysemlegességet, objektív, megkülönböztetés-mentes eljárást ír elő.

"Nem tudom, hogy jött elő a Déli Áramlat" - mondta, megjegyezve ugyanakkor: a vezetéket a változtatás nélkül is meg lehetne építeni. Hangsúlyozta: az építés és az engedélyezés elválik egymástól, továbbra is az Európai Uniónak és a magyar hatóságoknak kell "ráütni a pecsétet" egy leendő vezeték működésére.

Hangsúlyozta: kereskedelmi engedéllyel továbbra is rendelkezni kell a gáz értékesítéséhez. Az azonban bevételt jelent a költségvetésnek, ha a gáz ugyan nem mozdul a tározóból, csak annak tulajdonjoga változik. Az ellátásbiztonságot is növeli, ha "mindenki nálunk tartja a gázt" - hangsúlyozta.

Szabó Zsolt, a fejlesztési tárca államtitkára azt közölte: januárban az Európai Bizottság az érintett uniós országokkal együtt egy munkacsoportot állított fel, így a Déli Áramlatról ez a testület tárgyal az orosz féllel. Az államtitkár hangsúlyozta: gazdaságilag előnyös az országnak, hogy a változtatás a gázkereskedelem lehetőségét a lakosság ellátásának biztonságosabbá tétele érdekében olyan, az unión belüli kereskedelemmel foglalkozó cégekre is kiterjeszti, amelyek bérleti díjat fizetnek Magyarországon a tározók használata után.