Sokba kerülhet, ha ezen próbál spórolni

Az ingatlanbérleti szerződést sokan nem kötik meg írásban, így akarják megspórolni a bérbeadás után fizetendő adót. Pedig a tulajdonos kerülhet nehéz helyzetbe, ha nem elég óvatos.

Méltánytalan helyzetbe kerülhet egy bérbe adott ingatlan adásvétele után az ingatlan eladója, mert az új Ptk. hatályba lépése óta nem mentesül a bérlővel szembeni kötelezettségek alól. A tavasszal hatályba lépett Ptk. megerősíti a bérlők helyzetét adásvétel esetén.
A 2014. március 15-e után aláírt adásvételi szerződéseknél, ha az ingatlan vevője megszegi a bérlővel szembeni kötelezettségeit, azokért már az eladó is felelőssé tehető akár több évvel az ingatlan értékesítése után is.
Kossuth Rádió, Napközben

Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb problémát az interneten talált minták alapján, házilag barkácsolt szerződések okozzák. Kiemelte: a szerződést célszerű tapasztalt szakembernél – ügyvédnél vagy közjegyzőnél – megkötni. Alapvetően a bérbeadó van kiszolgáltatottabb helyzetben, hiszen egy nagy értékű ingatlant ad át a bérlőnek, s nem lehet tudni, hogy mit kap majd vissza tőle. A Kamara elnöke azt tanácsolta: a szerződésben érdemes kitérni olyan részletekre is, hogy a tulajdonos beléphet a bérbe adott ingatlanba, vagy ha a jogviszony lejárt, kiürítheti az ingatlant.

Dr. Tóth Ádám hangsúlyozta: a nem körültekintően elkészített szerződés esetén a bérbeadó komoly jogi procedúra elé néz, ha meg akarja szüntetni a szerződést, hogy joga legyen akár kényszerrel is kiüríttetni az ingatlant.

Dr. Kator Zoltán ügyvéd, a Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa kiemelte: a szerződést mindenképpen írásban kössük meg, még akkor is, ha emiatt be kell fizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. A lakástörvény szerint a szóbeli szerződés érvénytelen, így később, problémás helyzetben sem a bérlőt, sem a bérbeadót nem védi. Dr. Kator Zoltán azt javasolta, először, legalább addig, amíg a felek meg nem ismerik egymást, határozott idejű szerződést kössenek, mert ha probléma van, legalább azt nem kell bizonyítani, hogy szabályszerűen mondták fel a szerződést, könnyebb a bérlőt kitenni, ha nem akar távozni. A szerződésben rögzíteni kell azt is, mennyi időre szól a kaució, amelynek nem az a célja, hogy a hátralékos bérleti díjat lelakja a bérlő, hanem hogy az esetleges károkat helyre lehessen hozni belőle. A jogviszony végét, a felmondást szintén szabályszerűen kell közölni a bérlővel, ellenkező esetben ugyanis tovább él a jogviszony.

Dr. Kator Zoltán hangsúlyozta: amikor a tulajdonos bérleti jogviszonyt létesít a bérlővel, a használati jogosultságai és a birtoklási joga egy időre megszűnik. Ha ezt megszegi, birtokháborítást követhet el, amelynek akár büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek.