Amerikát okolja Putyin

Az Egyesült Államokat és a szövetségeseit okolta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán a stabilitás hiányáért a világ egyes térségeiben.

Putyin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy "a hidegháború győzteseként" a saját érdekeinek megfelelően akarta átszabni az egész világot. Az orosz elnök szerint Washington a felelős azért, hogy a nemzetközi jog elvesztette fontos szerepét, és a politikai célszerűség áldozatává vált. Az Egyesült Államok és szövetségeseinek dominanciája mellett a "globális megoldások" keresése a saját megoldások másokra erőszakolásává vált - mondta az orosz elnök. "Minél erősebb a világ egyetlen befolyásolási központja iránti hűség, annál nagyobb egyik vagy másik kormányzó rezsim legitimitása" - idézte Putyint a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz elnök a Washington által elkövetett geopolitikai hibák közé sorolta egyebek mellett az észak-afrikai országot "a szétesés szélére sodró" líbiai beavatkozást, illetve a szíriai lázadók felfegyverzését, amely az Iszlám Állam radikális csoport megerősödéséhez vezetett.

Az Oroszország elleni nemzetközi szankciókat illetően Putyin kijelentette: ellentétes lesz a hatásuk. Szerinte a nemzetközi szankciók aláássák a nemzetközi kereskedelem alapjait, a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, a magántulajdon sérthetetlenségének jogát és a globalizáció liberális modelljét, amelynek építésére a nyugati országok törekszenek.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország erős ország. "A kialakult külgazdasági feltételek között fogunk dolgozni, határozottabbak leszünk az átszervezésekben. Ez csak konszolidálja a társadalmat (...) arra kényszerít bennünket, hogy az alapvető fejlődési irányokra összpontosítsunk."

Az Egyesült Államok és az Európai Unió egy sor büntetőintézkedéssel sújtotta Oroszországot a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt. Putyin szerint a szankciók nem szigetelik el Oroszországot, Moszkva sem kíván elzárkózni a külvilágtól. Az orosz politika aktivizálódó ázsiai irányvonala nem jelenti azt, hogy Moszkva elfordulna Európától, csupán annak megértését, hogy Ázsia mind nagyobb helyet foglal el a világpolitikában és a világgazdaságban - fogalmazott.

Putyin kijelentette: Oroszország nem akarja feltámasztani a "birodalmat" a szomszédos országok szuverenitása árán, és "nem kíván visszatérni a totalitárius múltba", mert az zsákutcába vezetne. Az orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy napjainkra erősen megnőtt a nagyhatalmak részvételével kialakuló konfliktusok veszélye. Ebben - mint mondta - nemcsak a hagyományos nemzetközi nézetkülönbségek, hanem egyes, a nagyhatalmak geopolitikai érdekeinek metszéspontjában található államok belső bizonytalansága is szerepet játszik.

Példaként Ukrajnát idézte. Hangoztatta: figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna elsietett, kulisszák mögött nyélbeütött EU-társulása komoly kockázatokkal jár, többek között Oroszország, Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere számára. "Minket azonban akkor nem akartak meghallani, azt mondták, ehhez semmi közünk. Nehéz, de civilizált párbeszéd helyett államcsínyig vitték a dolgokat. Az országot káoszba, a gazdasági és szociális összeomlásba, hatalmas áldozatokat követelő polgárháborúba taszították" - mondta Putyin.

Az elnök beismerte, hogy Oroszország segített Viktor Janukovics megbuktatott elnöknek az akkor még ukrán fennhatóság alatt lévő Krímbe menekülni, hogy megvédjék az ellenzék megtorlásától. Szavai szerint Janukovics kérte, hogy Oroszországba utazhasson, és ebben a segítségére voltak.