A Hermann Göring gyűjteményéből származó, és jelenleg a müncheni Bajor Nemzeti Múzeum birtokában lévő 72 szobor közül 15 kerülhetett bűnös úton az egykori vezető náci politikus tulajdonába - közölte az intézmény, amely elszánta magát náci múltjának feldolgozására.
A múzeum megbízásából Ilse von zur Mühlen művészettörténész két éven át kutatta a 72 szobor eredetét. A Göringtől "örökölt" művek adatait betáplálták a Lostart internetes adatbázisba, hogy felleljék az esetleges jogos tulajdonosaikat.
A Bajor Nemzeti Múzeum 434 tárgyat őriz a birodalmi marsalltól, köztük a 72 szobrot, amelyeknek jó része a gótika idejéből származik és vallásos tárgyú. Göring különösen szerette a Szűzanya-ábrázolásokat és a szent lovagokról készült műveket.
Vezető beosztású náci politikusként, a náci elit tagjaként Göring hatalmas műgyűjteményt halmozott fel gyakran zsarolás vagy rablás útján, és ezeket Berlintől északra fekvő birtokán, Carinhallban gyűjtötte egybe. Körülbelül 250 szobra volt, ezek egy része később megsemmisült.
A háború végén Göring egy berchtesgadeni bunkerban rejtette el őket, a háború után azonban a kincsek egy része visszakerült jogos tulajdonosához, a fennmaradó részt pedig szétosztották a szövetségi állam, illetve Bajorország között. A müncheni Bajor Nemzeti Múzeumba főleg a szobrok és domborművek kerültek, míg a festményeket a Bajor Állami Képtárak gondjaira bízták. A Képtárak már 2004-ben közzétettek egy katalógust a Göringtól származó képeikről.
A Göring-szobrok után a müncheni múzeum - mint azt szerdán közölte - tisztázni akarja a gyűjtemény többi részének eredetét is. A Göring-gyűjtemény nem az egész náci örökség, amely a Bajor Nemzeti Múzeumot terheli: birtokában van további 110 tárgy az egykori náci párttól, az NSDAP-tól, illetve a pártkancelláriától.
