A dokumentum főbb pontjait az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkára ismertette a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
A következő 15 évre mutat irányt a felsőoktatási stratégia - jelentette a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára. Palkovics László kifejtette: a stratégiának öt fő eleme van. Elsőként arról beszélt, hogy olyan intézményrendszerre van szükség, amelyet alapvetően a versenyhelyzet és az együttműködés jellemez. Mint mondta, a magyar felsőoktatás nem önmagában létezik, hanem ki kell elégítenie a munkaerőpiaci követelményeket, ezért szükség van egy viszonyrendszerre, amely alapján meg lehet mondani, hogy mit igényel a gazdaság, a társadalom.
További fontos szempont a nemzetközi presztízs erősítése, valamint a kutatás és fejlesztés ösztönzése. "Ez az a négy jelentős terület, amely meghatározza a következő 15 évet a felsőoktatásban, mindezek feltétele pedig a jól működő, jól finanszírozott és jól irányított intézményrendszer" - közölte az államtitkár.
Kossuth Rádió
A finanszírozásról elmondta: a közvetlen állami támogatás a magyar felsőoktatási finanszírozás mintegy 50 százaléka jelenleg. Palkovics szerint ez a jövőben csökkenni semmiképp sem fog. Hozzátette: a demográfiai adatok alapján csökkenő hallgatói létszámra számítanak, az így felszabaduló forrásokat pedig minőségfejlesztésre fordíthatják. Hangsúlyozta: az intézményeknek emellett meg kell találniuk azokat a kiegészítő finanszírozási módokat, amelyekkel további forrásokat tudnak bevonni.
Kérdésre válaszolva az államtitkár arról is beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a szakkínálat, ám ezt nem a munkaerőpiac igényelte, hanem a hallgatókért versenyeztek az intézmények. Palkovics László szerint az nem jó, ha a hallgatókhoz kötött finanszírozás miatt alakul ki verseny, ehelyett – véleménye szerint – koordinálni kell, hogy az egyes képzéseket hol célszerű meghirdetni.
Kiemelte: 2016-tól átalakítják a finanszírozás formáját, az intézmények így nem fejkvóta alapján kapnak pénzt, hanem a meghatározott feladatok alapján. Ennek lényege, hogy a különböző intézménytípusok más feladatokat hajtanak végre. "Az állam például megállapodik az adott egyetemmel, hogy a következő időszakban ennyi és ilyen szinten képzett szakemberre van szüksége, erre kötnek szerződést" - magyarázta az államtitkár.
