Kilencvennyolc éves korában elhunyt kedden Gough Whitlam, Ausztrália 1972 és 1975 közötti miniszterelnöke, az egyetlen demokratikusan választott kormányfő, akit az Ausztrál Államszövetség 1901 óta íródó történetében, egy példa nélküli alkotmányos válság során menesztett a brit főkormányzó - találgatások szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a brit kémelhárítás, az MI5 sugallatára.
Kinevezésekor Gough Whitlam volt Ausztrália első munkáspárti miniszterelnöke 1949 óta. Kormányfőként eltörölte a halálbüntetést, elrendelte az ausztrál katonák kivonását Vietnamból - ahol 1965 óta harcoltak -, megszüntette a sorkatonaságot, felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával, ingyenessé tette a felsőoktatást és az egészségügyi ellátást, kiterjesztette az egyedülálló szülőknek járó támogatásokat, megreformálta a válásra vonatkozó törvényeket, valamint 18 évre szállította le a választójogot és elismerte az őslakosok földhöz való jogát.
Tony Abbott jelenlegi kormányfő kora óriásaként méltatta Whitlamet. "Egyesítette a Munkáspártot, két választást nyert meg" - írta közleményében, amelyben arra is emlékeztetett, hogy elődje vette fel a diplomáciai kapcsolatot Kínával, és ő volt az első ausztrál miniszterelnök, aki ellátogatott az ázsiai országba. "Kína a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Ez az ő hagyatéka" - fogalmazta meg Tony Abbott.
Whitlam örökségére mégis az ausztrál belpolitika talán mai napig legnagyobb botránya nyomja rá bélyegét. A törvényhozás felsőháza, a szenátus nem volt hajlandó megszavazni a létfontosságú költségvetési törvénycsomagot, Whitlam viszont ellenállt, és elutasította, hogy előre hozott választásokat tartsanak. A patthelyzetet végül Sir John Kerr főkormányzó oldotta fel úgy, hogy 1975. november 11-én menesztette balközép irányultságú kormányával együtt, és a konzervatív Malcolm Frasert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek. A konzervatívok nagyarányú győzelmet arattak a Munkáspárt felett a nem sokkal később tartott választáson.
Később arról szóló híresztelések kaptak szárnyra, hogy a CIA nyomására az MI5 sugalmazta a főkormányzónak, menessze az ország "biztonsági kockázatnak" minősített kormányfőjét. John Pilger újságíró 1988-ban leleplező filmet is készített erről, és azt állította, washingtoni CIA-források beismerték, a CIA annak idején mindenképpen meg akart szabadulni Whitlamtől, aki az ausztráliai Pine Gap-i CIA-kémműhold-létesítményre vonatkozó szerződés felmondására készült. A főkormányzó néhány nappal a szerződés lejárta előtt váltotta le a miniszterelnököt.
John Pilger állítása szerint a CIA 1974 végén kezdte meg titkos hadjáratát Gough Whitlam ellen. 1975 folyamán William Colby CIA-főnök személyesen tárgyalt a brit hírszerzés akkori vezetőjével. 1975 végén a CIA már az ausztrál titkosszolgálatot fenyegette, és kilátásba helyezte a kapcsolatok megszakítását, ha Whitlamet nem váltják le.
Az ügyben állítólag vezető szerepet játszott James Angleton, a CIA 1987-ben elhunyt volt kémelhárító főnöke, aki az ausztráliai fejleményekkel egyidejűleg minősítette szovjet ügynöknek Harold Wilson brit miniszterelnököt. Az MI5 tisztjeinek egy csoportja Angleton információi alapján indította meg destabilizációs hadjáratát a brit munkáspárti kormány és személy szerint Harold Wilson ellen, aki később váratlanul le is mondott tisztségéről.
Menesztése után Whitlam népszerű szónok lett, beszédeket tartott, ünnepelt résztvevője volt a munkáspárti eseményeknek. Részt vett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO munkájában.
A politikus - aki 1916. július 11-én született a Victoria állambeli Kew-ban - a légierő tagjaként harcolt a második világháborúban. 1942-ben vette feleségül Margaret Doveyt, 70 évig, az asszony 2012-ben bekövetkezett haláláig éltek együtt. Négy gyerekük született.
