Lázár: A magyar kormány baráti segítséget vár az Egyesült Államoktól

Lázár János kiemelte: csak az tud válaszolni arra, hogy kiket és miért tiltottak ki, aki elrendelte az intézkedést. A magyar kormánynak erről nincs információja.

Szólt arról, hogy a kormány kiemelten kezeli a magyar-amerikai kapcsolatokat, s noha voltak különböző minőségű és mélységű viták, azokat mindig sikerült a baráti viszony megőrzésével rendezni.

Kiemelte, hogy a kormány értetlenül áll az Egyesült Államok lépése előtt. Nem vitatják annak jogszerűségét, de segítséget kérnek ahhoz, hogy megismerjék az ügy hátterét. Lázár János azt mondta: ha továbbra sem kapnak információkat, ez az ügy a következő hetekben, hónapokban a magyar-amerikai barátság megmérgezésére, tönkretételére is alkalmas lehet.



A miniszter egyetértett abban, hogy vizsgálatra van szükség, de kérdés hogy ki ellen. Mint megjegyezte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felettes szervének, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs információja arról, hogy a NAV-nál felmerült volna bűncselekmény gyanúja. Mint mondta, hírbe hozták a NAV vezetőjét, de nincs hiteles információ arról, hogy a hivatal dolgozói érintettek lennének. Hozzátette: az amerikai jogrend lehetőséget ad arra is, hogy valakit indoklás nélkül tiltsanak ki.

A miniszter az ülés után arról beszélt újságíróknak: egy érintettnek nem kell tájékoztatnia a kitiltásról munkaadóját, s olyan helyzet is előállhat, hogy vele sem közlik az indokot. Leszögezte azt is: kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok érintettsége minden kétséget kizáróan cáfolható. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy úgy tiltanának ki bárkit, hogy abba politikai szempontok is vegyülnek.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára elmondta: október 6-án jelezte André Goodfriend, a budapesti amerikai követség ügyvivője, hogy hiteles értesülések alapján az Egyesült Államok úgy döntött, tíznél kevesebb magyar állampolgár számára megtiltják a beutazást.

Október 13-án Szijjártó Péter külügyminiszter magához kérette az ügyvivőt, aki akkor sem közölte az érintettek nevét, rangját, hivatali beosztását. A sajtóban megjelentek nyomán André Goodfriend kiállt a nyilvánosság elé, ezután október 17-én újfent bekérették a KKM-be. A tárca azt kérte, hogy a hatósági intézkedések megtétele érdekében adja át az információkat. Ezt az ügyvivő tudomásul vette, azóta is várják az amerikai tájékoztatását.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a ülésen azt mondta: egyelőre vélelmezésekről van szó, a magyar jog szerint nem látja alapját az ügynek. Hozzátette továbbá, hogy korábban amerikai jogászoktól nem érkezett panasz a magyar hatóságokra.

Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára kiemelte a két ország közötti rendészeti együttműködést, közös nyomozócsoportjukat, s hozzátette: ezekben a szervekben eddig nem utaltak erre az ügyre. Kitért továbbá arra is, hogy teljes egyetértésben zárták le a közelmúltban a fajvédő konferenciával összefüggésben amerikai állampolgárokat érintő intézkedéseket.

Az ülésen több képviselő, köztük Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök felvetette, hogy a magyar kormány milyen módon tudná vizsgálni a köztisztviselői, állami tisztviselők körének érintettségét. Az LMP-s Szél Bernadett, valamint a DK-s Vadai Ágnes - aki nem tagja a bizottságnak - arról beszélt, nyilatkoztatni kellene az állami apparátusban dolgozókat, hogy érintettek-e.

Szél Bernadett felvetette továbbá, hogy a NAV nem először került korrupciós botrányba. Úgy véli, az, hogy a NAV vezetője nem nyilatkozik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért Vida Ildikónak mielőbb reagálni kellene az őt ért vádakra.

Vadai Ágnes úgy fogalmazott: az ügyben a kormány "nem áll a helyzet magaslatán". Felvetette továbbá, hogyan lehetséges, hogy egy október 6-án kezdődött ügy "hogyan landolhatott" a Századvégnél. Hozzátette: az amerikai jog szerint egy ehhez hasonló ügyben nem csak a nevek, hanem maga az eljárás is titkos. Ezért úgy véli, a magyar állami körökből szivárgott ki az információ.

A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta: a beszámolótól nem lettek "túl okosak". Felvetette, hogy milyen összefüggés lehet a lehallgatási botrány és a mostani ügy között. A szolgálatok és minisztériumok képviselői azt mondták: a két ügy között nem tudnak összefüggést.

Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa - aki nem tagja a bizottságnak - az ülést követően azt nyilatkozta: kezdeményezni fogja, hogy a legfőbb ügyész saját hatáskörében kérje ki azokat a nemzetközi, az amerikai állam birtokában lévő dokumentumokat, amelyek fényt deríthetnek az ügyre.

A fideszes Gulyás Gergely a Parlament folyosóján fideszes politikusok érintettségével kapcsolatban azt válaszolta: ha a Fideszből valaki érintett lenne, akkor kellene azzal a pártnak is foglalkoznia, de, mint mondta, erről semmilyen információja sincs és ezt kizártnak is tartja.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szombaton hívta össze a testületet, miután a Napi Gazdaság internetes oldalán csütörtökön azt írta: több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat van, erre válaszul több magyar beutazását korlátozták az amerikai hatóságok. André Goodfriend úgy reagált, hogy nem tud adóhatósági vizsgálatokról, beutazási korlátozásokat pedig azok ellen hoztak, akik korrupcióban érintettek vagy abból hasznot húztak.