Barbara Coloroso könyve nemcsak konkrét lépéseket javasol a szakembereknek és a szülőknek, de megelőző stratégiákat, irányelveket is ad a biztonságot nyújtó iskolák megteremtéséhez.
Magyarul is megjelent a diákok körében tapasztalható megfélemlítésről szóló nemzetközi sikerkönyv, a Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak. Szerzője, Barbara Coloroso, a gyereknevelés világszerte elismert szakértője szemléletváltást sürget a jelenséggel kapcsolatban. Egy ilyen könyv témája általában nem vonzza az átlagolvasót, így sokszor az érintettekhez is nehezen jut el, holott nagy szükségük lenne tanácsokra a probléma megoldásához - hangoztatta Herjeczki Kornél, a könyvet megjelentető Harmat Kiadó igazgatója.
kifejtette: Barbara Coloroso könyve Magyarországon is komoly változást eredményezhet a magyarul kortársi megfélemlítésnek nevezett bullying problémájának felismerésében és kezelésében, és segítséget nyújthat a pedagógusoknak, az iskolapszichológusoknak, a szülőknek, de még az áldozatoknak is. Kutatások szerint Magyarországon minden negyedik-ötödik gyerek válik bántalmazás áldozatává az iskolában. Ennek leggyakoribb formája a cukkolás, a cikizés, a megszégyenítő megviccelés és a kiközösítés, de a testi erőszak is szerepel a gyakori bántalmazások listáján.
Herjeczki Kornél elmondta, hogy a több nyelvre lefordított hiánypótló kötet - amely elnyerte a Books for a Better Life Award elnevezésű díjat - új szemléletet hoz a kortársi megfélemlítés megközelítésében, mert nemcsak konkrét lépéseket javasol a szakembereknek és a szülőknek, hanem megelőző stratégiákat, irányelveket is ad a biztonságot nyújtó iskolák és az aktív közösségek megteremtéséhez. "Fontos felhívni a figyelmet a szülők felelősségére is: például, hogy tudatosítsák gyerekeikben az internethasználat veszélyeit, de talán még fontosabb, hogy erősítsék a gyerekek egészséges önképének kialakítását. Így kisebb az esélye, hogy akár áldozat, akár elkövető váljon belőlük" - jegyezte meg. Hozzátette, hogy a zaklatáskor az elkövetőnek és az áldozatnak is sérül a személyisége, ugyanis mindketten rossz magatartásformát erősítenek magukban: az elkövetőn elhatalmasodnak a gyűlölködő, kirekesztő magatartásformák, az áldozat pedig a bántalmazás következtében egyre értéktelenebbnek érzi magát.
Kiemelte, hogy mivel a bántalmazott gyerekek gyakran félnek beszélni a zaklatásról, a könyv egyes fejezetei tesztszerűen vezetik végig a szülőket azokon a pontokon, amelyeket megválaszolva esetleg gyanút foghatnak, hogy gyerekük bántalmazásnak van kitéve. Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője az MTI-nek hangoztatta, hogy ha az iskola légterében valósul meg a bántalmazás, annak a pedagógusok számára árulkodó jelei vannak. Ilyen például, ha egy gyerek sosem játszik nagy közösségben vagy a szüneteket a felnőttek közelében tölti, illetve ha nem akar részt venni fakultatív osztályprogramokon. "Sokszor nem az a baj, hogy a pedagógus nem tudja vagy nem látja, hogy mi történik, hanem az, hogy nem tud mit tenni, nincsen megoldási alternatívája" - hívta fel a figyelmet.
Ezekben a helyzetekben segíthet, ha van külső szemlélő, távolabbról jövő segítség. Ilyen lehet az iskolapszichológus vagy egy szociális munkás, hiszen "a kortársbántalmazások sokszor nem egyetlen zaklatóról és egyetlen bántalmazottról szólnak, hanem egy nagyon rosszul működő osztály- vagy iskolai közösségről" - emelte ki. A szakember szerint, amennyiben egy szülő elég minőségi időt tölt gyerekével, akkor olyan légkört teremt, hogy a gyerek el fogja mondani, ha bajban van, de ha nem szól, akkor is vannak jelek, amelyekből a zaklatásra lehet gyanakodni. Ilyen például, ha a gyerek szomatikus tüneteket produkál: migrénes fejfájás gyötri, hasmenése, erős hasfájása van vagy mindennap kifogást keres, hogy miért nem akar iskolába menni, esetleg igényli, hogy minél hamarabb menjenek érte.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 116-111-es segélyhívó számára idén 200 olyan hívás érkezett - elsősorban a gyerekek részéről -, amelyekben a kiskamaszok maguk kérnek segítséget hasonló problémákban, mert nem tudnak, nem mernek a szülőkhöz, a pedagógusokhoz fordulni, esetleg az anonimitás miatt keresnek külső segítséget. A könyvhöz kapcsolódóan a kortársbántalmazás témájában október 9-én a Falk1 Rendezvényközpontban a pedagógusszakma képviselőinek Tapolyai Emőke pszichológus tart előadást az Élet Katedrális szervezésében.
A kötetet a Nemzeti Kulturális Alap felvette a Márai-programban szereplő könyvek közé.
