Évtizedek óta külföldön lappangó festmények, köztük Szobotka Imre kubista portréja és Kádár Béla nagyméretű csendélete is szerepel a Kieselbach Galéria és Aukciósház mintegy 200 tételt felvonultató őszi árverésén, amelyet hétfőn este tartanak a budapesti Hotel Marriottban.
A külföldről haza került képek mellett a magyar festészet szinte valamennyi stílusirányzata képviselteti magát az aukció kínálatában, Batthyány Gyula manierisztikus kompozíciójától Kassák Lajos absztrakt művéig - mondta el az MTI-nek Einspach Gábor, a galéria igazságügyi szakértője.
Franciaországból tért vissza a magyar kubizmus egyik legjelentősebb képviselőjének, Szobotka Imrének 1914-re datált Kubista portré című műve, amely 8,5 millió forinttól kelhet el az árverésen.
Einspach Gábor hangsúlyozta: Szobotka korai, kubista stílusú festményei a magyar műtárgypiacon ritkán tűnnek fel, és a legjelentősebb magángyűjteményekben, valamint a legnagyobb magyar múzeumokban is csupán elvétve szerepelnek.
Kádár Béla Kompozíció gyümölcsöstállal és hegedűvel című absztrakt festménye eddig csak Rónai Dénes 1926 körül készült fekete-fehér üvegnegatívjáról volt ismert - mutatott rá az igazságügyi szakértő, hozzátéve, hogy a kép felbukkanása alapvetően írja át a festőművészről eddig alkotott képet, a Nemzeti Galéria gyűjteményében sem őriznek ebből a korszakából származó művet. A kép kikiáltási ára 20 millió forint, becsértéke 30 és 60 millió forint között mozog.
Az igazságügyi szakértő felhívta a figyelmet Berény Róbert plakátokról és könyvcímlapokról is jól ismert Nő pohárral című festményére, amelyre 40 millió forinttól licitálhatnak az érdeklődők. Az 1905-ben készült festmény nemcsak az első magyar fauve műnek számít, hanem nemzetközi viszonylatban is az irányzat első alkotásai között szerepel. Az igazságügyi szakértő kiemelte Czigány Dezső Körtés csendéletét is, amelyet a festő franciaországi tartózkodása alatt, élete legnyugodtabb periódusában készített. A kép kikiáltási ára 16 millió forint.
Einspach Gábor elmondta: a rendszerváltásnak köszönhetően, az 1990-es években indult el a külföldön lappangó magyar művek visszatérése hazánkba, több olyan kép is előkerült, amely újra írta a magyar festészet történetét. "Az utóbbi időszakban ez a tendencia sokat erősödött, ami többek között annak köszönhető, hogy több olyan nagyszabású kiállítást rendeztek Európában, amely felhívta a figyelmet a magyar művészetre" - hangsúlyozta.
Példaként említette többek között a párizsi Musée d'Orsay Allegro Barbaro című 2013-as tárlatát, amely a magyar modernista festészet legjavát vonultatta fel a francia fővárosban.
Kialakult a magyar művek megfelelő árszínvonala, valamint olyan jó reputációjú galériák és aukciósházak jöttek létre, amelyekre a külföldiek is rá merik bízni értékes tulajdonukat - hangsúlyozta az igazságügyi szakértő.
