Szennyezés okozhatja a tengeri teknősök tumoros megbetegedését

Egy új tanulmány szerint Hawaiin a városokból és földekről származó, tápanyagban gazdag bemosódás okozza az egyik veszélyeztetett tengeriteknős-fajnál megfigyelt tumoros megbetegedéseket.

A PeerJ nyílt hozzáférésű, szakmailag lektorált lapban megjelent tanulmány feltárja, hogy a bemosódásokban lévő nitrogén a teknősök táplálékául szolgáló algákba kerül, elősegítve a tumorok kialakulását a hüllők szemén, uszonyán és belső szervein.

A Duke Egyetem, a Hawaii Egyetem és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA) szakemberei végezték el a vizsgálatot, hogy alaposabban feltárják a közönséges levesteknősök fő halálokának számító fibropapillomatosis tumoros megbetegedés kiváltó okait.

A kutatás egy 2010-ben publikált tanulmányra épít, amely feltárta, hogy a betegség dominánsabb azokon a területeken, ahol sok nitrogén kerül a vízben. A vizsgálat azt feltételezte, a kór összekapcsolható azzal, ahogyan a teknősök táplálékát nyújtó algák eltárolják a többletnitrogént, így a friss kutatást eme elmélet tesztelésére szánták.

Kyle Van Houtan a tanulmány egyik szerzője elmondta, alaposan körbejárták, hogy a többletnitrogén váltja-e ki azt a kaszkádreakciót a rendszerben, ami végül eme tumorok kialakulásához vezet.

Közönséges levesteknős. (Fotó: MTI/EPA/UCF)

Közönséges levesteknős. (Fotó: MTI/EPA/UCF)



Az algák részben az arginin aminosav révén tárolják el a többletnitrogént. A kutatók szokatlanul magas argininszintet mutattak ki a súlyosan szennyezett vizekben élő algáknál és a beteg teknősök tumorjaiban. A tisztább vízben élő algák és a tumortól mentes szövetek arginintartalma viszonylag alacsony volt.

Az egyik nem őshonos vörösalgafaj (Hypnea musciformis) különösen nagy mennyiségben hordozott arginint a vizsgált többihez képest. A Hypnea invazív faj, és a szennyezéstől érintett, nitrogénben gazdag vizekben nagyon jól érzi magát. Mivel sikeresebben szaporodik, mint az őshonos algafajok, a teknősök táplálékának 90 százalékát teheti ki.

Mivel ez az algafaj ilyen sok arginint tartalmaz és a teknősök túl sokat fogyasztanak belőle, megközelítőleg 14-szer több arginin kerül szervezetükbe, mint amennyit a kevésbé szennyezett vízben élő, őshonos algákkal vinnének be – mondja a kutató. Ráadásul a növényevő teknősöknek kétszer akkora mennyiséget kell elfogyasztaniuk a behatoló algafajból, hogy ugyanannyi kalóriát nyerjenek, mint az őshonosak megevése esetén.

Közönséges levesteknős. (Fotó: MTI/EPA/UCF)

Közönséges levesteknős. (Fotó: MTI/EPA/UCF)



A vizsgálat szerint az alga energia- és arginitartalma ennélfogva egyfajta ütős, a betegséget elősegítő kombinációként funkcionálhat. Az argininről úgy hiszik, serkenti azt a vírust, amely a daganatok kialakulásáért felelős betegséghez vezet. „Ha a betegség az autó, az arginin az üzemanyag” – mondja Van Houtan. Nélküle a vírus nem funkcionál. Hozzátette, abban még nem biztosak, hogyan eredményezi a vírus a tumorok létrejöttét.

Az arginin emellett csak egyike a teknőstumorokban vizsgált molekuláknak. Az emberi rákos daganatokra jellemző aminosavak (prolin és glicin) emelkedett szintjét is kimutatták bennük – tette hozzá. Az aminosavak vizsgálata a teknőstumorokban lehetővé tette, hogy alaposabban feltérképezzék, hogyan jönnek létre és hogyan működnek a daganatok. Az aminosavak hasonló elemzése a kutató szerint az emberi rákos daganatok vizsgálatát is segítheti. „A rákos daganatok jellemzője, hogy átprogramozzák a gazdasejteket és megváltoztatják anyagcseréjüket. Vizsgálatunk eredményei hasonlóak” – magyarázza.

A kutatás révén a szakemberek alaposabban feltérképezhetik, hogyan nyújthatnának védelmet nemcsak a tengeri teknősöknek, hanem a szennyezéstől hasonlóképpen fenyegetett tengeri növényeknek és állatoknak is. „Nemcsak a közönséges levesteknősöket érinti mindez, hanem halakat és korallzátonyokat is, amelyeket hasonló betegségek támadnak meg ezekben a régiókban” – summázza az eredményeket a kutató.