A tavalyi időjárási szélsőségek többségét a felmelegedés okozta

A tavalyi szélsőséges időjárási jelenségek több mint felét az ember okozta globális felmelegedés számlájára írják a kutatók.

A tudósok 16 extrém időjárási jelenséget vizsgáltak meg, és kilencnél tapasztalták az emberi tevékenység okozta felmelegedés hatását. Ide tartoznak az ausztráliai, európai, kínai, japán és koreai hőhullámok, az intenzív esők az Egyesült Államok és India egyes részein, valamint a kaliforniai és az új-zélandi aszály.

Nem találtak összefüggést a többi szélsőséges időjárási esemény - a dél-dakotai hóvihar, a szokatlan németországi és pireneusokbeli viharok, a coloradói, dél- és közé-európai heves esőzések és a hideg brit nyár - meg a globális felmelegedés között.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szervezésében készült 22 tanulmány a 2013-as extrém időjárási eseményekről a Bulletin of the American Meteorological Society című meteorológiai szaklap különkiadásában jelent meg hétfőn.

Földünk. (Fotó: NASA)

Földünk. (Fotó: NASA)



A tudósok éveken át bizonygatták, hogy egyes időjárási jelenségeket - többek közt aszályt, hőhullámot vagy vihart - nem tudnak az emberi tevékenység okozta globális felmelegedéssel összefüggésbe hozni. Jobb számítógépes modellezéssel és új kutatással pontosabban látható, növeli-e vagy sem az ilyen események valószínűségét a klímaváltozás.

A 108 oldalas összeállítás szerkesztői szerint fontos odafigyelni az egyes extrém jelenségekre, mert az embereket és az állatokat jobban megviselik, mint az átlagok változásai. A vizsgált események közül a legbonyolultabb a kaliforniai aszály. Ez volt az egyetlen, amely az idén is folytatódott.

Három külön kutatócsoport háromféleképpen tanulmányozta a soha nem látott mértékű szárazságot. Két csoport nem talált kapcsolatot a globális felmelegedés, a víz és a levegő hőmérsékleti értékei között, a harmadik azonban a levegőben magas nyomáson kialakuló mintákat vizsgálta, így észlelte az összefüggést.

A kutatók olyan számítógépes szimulációkat végeztek, amelyek a folyamatokat a szén, olaj és gáz égetéséből származó melegedéssel vagy anélkül modellezte. Az üvegházhatású gázok okozta felmelegedéssel a magas légnyomáson kialakuló esőblokkolás jelensége háromszor olyan valószínű volt, mint nélküle.