Nem beszéli a sztenderd kínait a kínaiak harmada

A kínai emberek harmada nem beszéli az ország hivatalos nyelvének számító sztenderd kínait, és a nyelvet használók túlnyomó többsége nem helyesen beszéli - hívta fel a figyelmet a kínai oktatási minisztérium.

A hivatal adatai szerint mintegy 400 millió ember nem képes kommunikálni az 1955 óta nemzeti nyelvnek számító, a pekingi nyelvjárásra épülő sztenderd kínain (putonghua). Zömmel a nagyvárosoktól távoli vidéki területek lakosai, akik egymás között a több mint 130 országos nyelvjárás valamelyikét beszélik.

A putonghuát beszélő 70 százalék közül tízből egyetlenegy ember használja helyesen a négy különböző hanglejtés megkülönböztetését megkövetelő nyelvet. Az adatok azt tanúsítják, hogy a sztenderd kínai terjesztése továbbra is komoly nehézségekbe ütközik - írta a tárca közleményében.

A pekingi dialektusra építő putonghua 59 évvel ezelőtti bevezetésének célja az ország társadalmi egységének erősítése, az egyes területek közötti kommunikáció segítése volt. A sztenderd kínai 1985 óta az iskolákban kötelezően használt nyelv, sok huszonéves fiatal így már csak ezt, a helyi nyelvjárást nem vagy nem folyamatosan beszéli.

Az egységesítés ellen a jelentősebb nyelvjárásokat - így a Dél-Kínában használt kantonit vagy a kelet-kínai vut - beszélők történelmi-kulturális örökségükre hivatkozva lépnek fel. Jól példázza ezt, hogy négy évvel ezelőtt a déli Kuangtung tartományban több ezren vonultak az utcákra, amikor a helyi kantoni nyelvjárásban sugárzott televíziós programok egy részét putonghuát beszélő programokkal váltották fel.

A helyi nyelv kihalásától félve a kisebb nyelvjárásokat beszélők is felemelik hangjukat az egységesítés terjedése ellen. Sanghaj városának nyelvvédői például arra figyelmeztetnek, hogy húsz éven belül teljesen eltűnhet a sanghaji dialektus, amelyet már ma is csak a lakosok 80 százaléka ért meg, és sokan közülük öt percnél tovább nem képesek a sztenderd kínaival mindössze 40 százalékban megegyező nyelven kommunikálni.

Egyre több külföldön tanuló kínai tér vissza hazájába tanulmányai befejeztével

A jobb karrierlehetőségek és családjuk miatt mind több kínai diák tér haza iskolája elvégzése után - derül ki a kínai oktatási minisztérium által kedden nyilvánosságra hozott adatokból.

A tárca szerint 2013 során mintegy 414 ezer fiatal utazott külföldre tanulni, miközben 354 ezren tértek vissza iskoláik befejezése után. Utóbbi a 2012-es adatoknak a triplája, a 2000-es visszatérők számának pedig harmincszorosa. A részletes statisztikákból az is kiderül, a hazatérők legnagyobb arányban, 60 százalékban mesterszakos hallgatók, az alapképzés után Kínába visszautazók aránya 30 százalék.

A mind népszerűbbé váló hazatérés hátterében a kínai gazdaság nyitása, az általános üzleti környezet javulása és a képzett munkaerő előtt megnyíló jó munkalehetőségek járulnak hozzá. A témáról rendszeresen jelentő kínai globalizációs központot vezető Henry Vang szerint a külföldön végzett kínai fiatalok számára az otthoni elhelyezkedés a legbiztosabb. Ezeket a fiatal, világlátott, erős angoltudással rendelkező felnőtteket a nemzetközi vállalatok mellett a mindinkább külföld felé nyitó közepes és kisvállalkozások is szívesen alkalmazzák, de a vállalkozó kedvűeknek saját vállalkozás alapítása is egyre könnyebb az országban. A kínai globalizációs központ egy korábbi jelentése szerint a külföldre távozó fiatalok 70 százaléka visszatérést tervez, állításuk szerint a munkahely mellett a család játssza döntésükben a legnagyobb szerepet.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia statisztikái szerint a visszatérők száma 2004 óta emelkedik, s érezhetően felgyorsult a 2008-as gazdasági világválság kirobbanása után. Az állami sajtó e témával foglalkozó cikkeiben mindazonáltal azt emeli ki, hogy továbbra is Kína veszíti el legnagyobb számban a tehetséges fiatalokat. Visszatérésüket már ma is állami kedvezményekkel próbálják vonzóbbá tenni, a továbbiakban ennél is nagyobb ösztönzőkre van szükség - írta az év elején a Zsenmin Zsipao központi lap.