A kínai emberek harmada nem beszéli az ország hivatalos nyelvének számító sztenderd kínait, és a nyelvet használók túlnyomó többsége nem helyesen beszéli - hívta fel a figyelmet a kínai oktatási minisztérium.
A hivatal adatai szerint mintegy 400 millió ember nem képes kommunikálni az 1955 óta nemzeti nyelvnek számító, a pekingi nyelvjárásra épülő sztenderd kínain (putonghua). Zömmel a nagyvárosoktól távoli vidéki területek lakosai, akik egymás között a több mint 130 országos nyelvjárás valamelyikét beszélik.
A putonghuát beszélő 70 százalék közül tízből egyetlenegy ember használja helyesen a négy különböző hanglejtés megkülönböztetését megkövetelő nyelvet. Az adatok azt tanúsítják, hogy a sztenderd kínai terjesztése továbbra is komoly nehézségekbe ütközik - írta a tárca közleményében.
A pekingi dialektusra építő putonghua 59 évvel ezelőtti bevezetésének célja az ország társadalmi egységének erősítése, az egyes területek közötti kommunikáció segítése volt. A sztenderd kínai 1985 óta az iskolákban kötelezően használt nyelv, sok huszonéves fiatal így már csak ezt, a helyi nyelvjárást nem vagy nem folyamatosan beszéli.
Az egységesítés ellen a jelentősebb nyelvjárásokat - így a Dél-Kínában használt kantonit vagy a kelet-kínai vut - beszélők történelmi-kulturális örökségükre hivatkozva lépnek fel. Jól példázza ezt, hogy négy évvel ezelőtt a déli Kuangtung tartományban több ezren vonultak az utcákra, amikor a helyi kantoni nyelvjárásban sugárzott televíziós programok egy részét putonghuát beszélő programokkal váltották fel.
A helyi nyelv kihalásától félve a kisebb nyelvjárásokat beszélők is felemelik hangjukat az egységesítés terjedése ellen. Sanghaj városának nyelvvédői például arra figyelmeztetnek, hogy húsz éven belül teljesen eltűnhet a sanghaji dialektus, amelyet már ma is csak a lakosok 80 százaléka ért meg, és sokan közülük öt percnél tovább nem képesek a sztenderd kínaival mindössze 40 százalékban megegyező nyelven kommunikálni.
Egyre több külföldön tanuló kínai tér vissza hazájába tanulmányai befejeztévelA jobb karrierlehetőségek és családjuk miatt mind több kínai diák tér haza iskolája elvégzése után - derül ki a kínai oktatási minisztérium által kedden nyilvánosságra hozott adatokból.
A tárca szerint 2013 során mintegy 414 ezer fiatal utazott külföldre tanulni, miközben 354 ezren tértek vissza iskoláik befejezése után. Utóbbi a 2012-es adatoknak a triplája, a 2000-es visszatérők számának pedig harmincszorosa. A részletes statisztikákból az is kiderül, a hazatérők legnagyobb arányban, 60 százalékban mesterszakos hallgatók, az alapképzés után Kínába visszautazók aránya 30 százalék.
A mind népszerűbbé váló hazatérés hátterében a kínai gazdaság nyitása, az általános üzleti környezet javulása és a képzett munkaerő előtt megnyíló jó munkalehetőségek járulnak hozzá. A témáról rendszeresen jelentő kínai globalizációs központot vezető Henry Vang szerint a külföldön végzett kínai fiatalok számára az otthoni elhelyezkedés a legbiztosabb. Ezeket a fiatal, világlátott, erős angoltudással rendelkező felnőtteket a nemzetközi vállalatok mellett a mindinkább külföld felé nyitó közepes és kisvállalkozások is szívesen alkalmazzák, de a vállalkozó kedvűeknek saját vállalkozás alapítása is egyre könnyebb az országban. A kínai globalizációs központ egy korábbi jelentése szerint a külföldre távozó fiatalok 70 százaléka visszatérést tervez, állításuk szerint a munkahely mellett a család játssza döntésükben a legnagyobb szerepet.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia statisztikái szerint a visszatérők száma 2004 óta emelkedik, s érezhetően felgyorsult a 2008-as gazdasági világválság kirobbanása után. Az állami sajtó e témával foglalkozó cikkeiben mindazonáltal azt emeli ki, hogy továbbra is Kína veszíti el legnagyobb számban a tehetséges fiatalokat. Visszatérésüket már ma is állami kedvezményekkel próbálják vonzóbbá tenni, a továbbiakban ennél is nagyobb ösztönzőkre van szükség - írta az év elején a Zsenmin Zsipao központi lap.