Megkezdődtek a légicsapások Szíria területén

Az Egyesült Államok és a vele szövetséges országok megkezdték az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai elleni légicsapásokat Szíria területén - közölte helyi idő szerint hétfőn az amerikai védelmi minisztérium.

"Meg tudom erősíteni, hogy az amerikai hadsereg és a partnerországok erői katonai hadműveletet hajtanak végre az IÁ terroristái ellen Szíriában, vegyesen vadászgépekkel, bombázókkal és Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel" - közölte John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője.

Kirby hozzátette: tekintettel arra, hogy jelenleg is zajló műveletről van szó, egyelőre más részletekkel nem szolgálhat. Későbbre ígért több információt.

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai illetékes közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy arab partnerországok is segédkeznek a légi hadjáratban. Állítólag Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Bahrein vesz részt a hadműveletben, és Katar támogatást nyújt hozzá.

Hírügynökségi információk szerint a támadások magyar idő szerint hajnali 2.30-kor kezdődtek, és a légi hadjárat első hulláma mintegy másfél órás volt, de a hadművelet várhatóan több órán át fog tartani.

EPA/US NAVY / Christopher Lindahl



A szíriai külügyminisztérium kedden megerősítette, hogy előzetes tájékoztatást kapott az amerikai támadásról. Az állami tévé adásában idézték a dokumentumot, amely szerint "Az amerikaiak értesítették Szíria ENSZ-képviselőjét, hogy légicsapásokat indítanak az IÁ terrorszervezet ellen (a Szíria északi részén fekvő) Rakka városánál".

Egy neve elhallgatását kérő washingtoni tisztségviselő azt mondta, hogy mintegy húsz célpontot vettek célba, és legalább egy, a térségben - a Perzsa-öbölben vagy a Vörös-tengeren - állomásozó hadihajóról indítják a Tomahawkokat.

John Kirby szerint a légicsapások megkezdéséről hétfőn hozott döntést az amerikai légierő parancsnoksága, Barack Obama elnök felhatalmazásával összhangban.

Barack Obama szeptember 10-én jelentette be, hogy egy nemzetközi koalíció élére állva Szíriára is kiterjeszti az  IÁ elleni légicsapásokat, újabb katonákat vezényel Irakba, és harcképes erőt kíván kovácsolni a szíriai mérsékelt felkelőkből, amihez felhatalmazást és pénzt kért a kongresszustól.

Az Egyesült Államok légiereje eddig csak Irak területén támadta az Iszlám Állam állásait, több mint 190 légicsapást hajtott végre az augusztus 8-án kezdődött hadjáratban. Amerikai katonai vezetők korábban azt mondták, hogy a 31 ezer fősre becsült dzsihadista fegyveres szervezet kétharmada Szíria területén van.

A készülő szíriai légicsapások kérdését Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn megvitatta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, és úgy foglalt állást, hogy Damaszkusz beleegyezése nélkül nem szabad légi hadjáratot indítani.

Az ENSZ-ben egyelőre nem reagáltak a szíriai légi támadásokra. Farhan Hak, az ENSZ-főtitkár szóvivő-helyettese közölte, hogy a világszervezetnek pontos információkat kell kapnia arról, ami Szíriában történik, és csak azután reagál rá.

Továbbra is a hadsereg a legütőképesebb fegyveres erő a polgárháborúban

Továbbra is a szíriai hadsereg a legütőképesebb fegyveres erő a több mint három éve dúló szíriai polgárháborúban, habár a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők jelentősen megfogyatkoztak, és az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorcsoport júniusi villámhadjáratának kezdete óta néhány kulcsfontosságú területen is vereséget könyvelhettek el - vélte a Reuters brit hírügynökség elemzésében.

Miközben Washington több mint ötezer szíriai felkelő kiképzését helyezte kilátásba a szélsőséges szunnita terrorcsoport elleni harc részeként, az Egyesült Államok elvetette az együttműködést Damaszkusszal, és így a szíriai hadsereggel. Ennek oka elsősorban az, hogy a közel-keleti országban dúló konfliktus során a Fehér Ház következetesen az Aszad-rezsimmel szemben álló felkelőket támogatta.

A Reuters hírügynökség úgy vélte, hogy ennek ellenére a nyugati országok kormányai az IÁ elleni küzdelem részeként valószínűleg nem vetik el végleg a Damaszkusszal való együttműködést, és ennek elsődleges oka az ország fegyveres erőinek az ütőképessége.

"A szíriai hadsereg végig tudná harcolni a következő tíz évet" - vélte egy, a szíriai kormányzattal jó kapcsolatot ápoló politikus. Emile Hokayem, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) nevű tekintélyes kutatóműhely szakértője ugyancsak úgy vélte, továbbra is a hadsereg a leghatékonyabb fegyveres erő a konfliktusban.

Az ENSZ adatai szerint több mint 191 ezer halálos áldozatot szedő konfliktus előtt mintegy 300 ezren szolgáltak a szíriai hadseregben. Ez a szám azóta jócskán, mintegy 30-50 százalékkal zsugorodott a dezertálások és a veszteségek miatt.

Szakértők szerint ahhoz, hogy a hadsereg több mint három évvel a polgárháború kirobbanása után is megőrizte ütőképességét, hozzájárul egyrészt a Teherán által támogatott, libanoni Hezbollah síita szélsőséges csoport támogatása, másrészt a szíriai nemzetvédelmi erő felállítása, harmadrészt pedig az egységek hatékony alkalmazkodási képessége.

A kormányerőknek a katonák megfogyatkozása miatt összpontosítaniuk kellett erőiket, és ezt elsősorban a Damaszkusztól északra fekvő területektől a Földközi-tengerig húzódó országrészben tették meg. Észak- és Kelet-Szíria bizonyos részeit átengedték a szunnita szélsőségeseknek vagy a nyugati országok által támogatott szíriai felkelőcsoportoknak. A stratégiai fontosságú területek védelmére pedig átcsoportosították egységeiket, és a reguláris seregek mellett a legerősebb szíriai milíciákat, valamint az Aszadhoz leginkább hű alakulatokat vetették be.

"A rezsim sosem használta ki teljes egészében a rendelkezésére álló emberanyagot. Elsősorban az alavita fegyveresekből álló vagy alavita parancsnokság alatt harcoló egységeket részesítették előnyben" - mondta Izabel Nasszjef, a washingtoni Háborúkutató Intézet elemzője. (Az iszlám síita ágához tartozó alavita közösség tagja a szíriai államfő is.) Ez a taktika a dezertálás és az átállás tömeges előfordulásának megelőzését célozta.

A hadsereg magját a hagyományosan az elnököt védő alakulatok, a nehéztüzérség, valamint a légierő erőteljesen átpolitizált, az Aszad-rezsimhez a végsőkig lojális egységei jelentik - jegyezte meg Florence Gaub, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének munkatársa. Hozzátette: "kicsit úgy kell elképzelni a szíriai hadsereget, mint egy autót. Elveszítheted a működéshez nem létfontosságú alkatrészeket, például az ablakokat vagy a biztonsági övet, talán az egész csomagtartót is, az autó mégis gurulni fog".

A szíriai kormányerők ellenálló-képességében kulcsszerepet játszanak a külföldi, valamint a helyi milíciák, beleértve a több tízezer fegyveresből álló szíriai nemzetvédelmi erőt, amely 2012 végén alakult az elnökhöz hű szíriai milíciákból. "Amennyiben csak a katonaság harcolna és ellenőrizné Szíriát, Aszad már régen elmenekült volna" - magyarázta Hokayem.
A külföldi fegyveres egységek, köztük a Hezbollah több ezer harcosa, valamint az Oroszországból folyamatosan érkező fegyverszállítmányok ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy a rezsim támogatóit még nem söpörték el a szíriai felkelők, sőt jelentős területeket tudtak visszafoglalni tőlük.

Mindenesetre a szíriai katonaság már nem képes nagyszabású szárazföldi hadműveleteket végrehajtani, és - a felkelőcsoportokhoz hasonlóan - ehelyett a gerilla-hadviselésre és a kisebb egységekkel történő támadásra összpontosít. A hadseregnek az utóbbi időben láthatóan nincs kapacitása arra, hogy rövid időn belül nagy területeket vegyen vissza. "A katonaság 2012 óta több fronton harcol, és a hadműveletek mérete és típusa is teljesen megváltozott a két évvel ezelőtti állapothoz képest".

Habár a kormányerők továbbra is a legütőképesebb fegyveres erőt jelentik Szíriában, Gaub úgy vélte, a katonai egységek erejükön felül teljesítenek. Véleménye szerint a felkelőcsoportok is hasonló cipőben járnak, és hosszú távon nem tartható fenn ez a helyzet. "Ez valójában olyan, mint amikor két nagyon beteg ember néz szembe egymással" - jegyezte meg a szakértő. Nyugati országok tisztségviselői mindenesetre abban bíznak, hogy a szíriai hadsereg vereségei olyan politikai kompromisszum felé mozdíthatják el Damaszkuszt, amilyenre a hadviselő felek mindegyike szerint szükség van ahhoz, hogy véget vethessenek a polgárháborúnak.