Koturnust viselnek az amphipoliszi kariatidák

A nemrégiben megtalált amphipoliszi temetkezési komplexumban kutatók feltárták az egyik bejáratot őrző hatalmas ókori szobrok lábát is.

A női szobrok finoman kidolgozott lábujjai több mint 2300 évet éltek túl, vastag talpú szandáljaik – az úgynevezett koturnusok – az új fotókból ítélve a vörös és sárga festék nyomait is őrzik.

A kariatidákat a hónap elején találták meg Amphipoliszban, a Kaszta-dombi lelőhelyen, mintegy 104 kilométerre Theszaloníkitől. A hatalmas sírkomplexum a kutatók szerint Nagy Sándor korára, a Kr. e. 4. századra tekint vissza. A lábak megkerülésével végül fel tudták mérni a kariatidák pontos magasságát is, 2,27 méternek bizonyult. Feltárásuk során előkerültek a törött karok és kezek darabjai is.

A görög kulturális minisztérium szeptember 21-én közreadta felvételen az egyik kariatida lábfeje látható az Amphilopiszban feltárt sírban. A márvány talapzaton álló, szandált viselő két női szobor 2,27 méter magas volt. (Fotó: EPA/Görög kulturális minisztérium)

A görög kulturális minisztérium szeptember 21-én közreadta felvételen az egyik kariatida lábfeje látható az Amphipoliszban feltárt sírban. A márvány talapzaton álló, szandált viselő két női szobor 2,27 méter magas volt. (Fotó: EPA/Görög kulturális minisztérium)



A kariatidákat a görög építészetben az oszlopok helyett alkalmazták. Talán leghíresebb példájuk ama hat kariatida, amely az athéni Akropolisznál az Erekhtheion oszlopcsarnokát alkotja.

Az amphipoliszi kariatidák a sírban a második bejáratot szegélyezik, testüket részben kőtömbök borították be. Amikor a régészek feltárták a törzseket, kiderült, hogy a nyugati nőalaknak jobb, a keletinek bal karja volt kinyújtva, „mintha szimbolikusan igyekeztek volna meggátolni, hogy bárki a sírba hatolhasson” – írja közleményében a görög kulturális minisztérium.

A görög kulturális minisztérium szeptember 21-én közreadott felvételén az egyik kariatida látszik, melynek magassága 2,27 méter. (Fotó: EPA/Görög kulturális minisztérium)

A görög kulturális minisztérium szeptember 21-én közreadott felvételén az egyik kariatida látszik, melynek magassága 2,27 méter. (Fotó: EPA/Görög kulturális minisztérium)



A régészek még mindig nem tudják, kit rejt a sír. Nem hiszik, hogy Nagy Sándor nyugodhat benne, mivel a történelmi feljegyzések szerint őt Alexandriában temették el.

Amennyiben viszont a sír érintetlennek bizonyul, elképzelhetőnek tartják, hogy tulajdonosa Nagy Sándor belső köreihez tartozhatott. Véleményük szerint a monumentális sírbolt főépítésze, Dinokratész kéznyomait viseli magán. A komplexumot 490 méteres fal övezi, és az első bejáratnál két fejetlen szfinx található.

Kapcsolódó tartalom