Toró T.: A két jelölt erősítheti a magyar autonómia ügyét

Az EMNP elnöke szerint az erdélyi magyar politikában ma két irányzat van: az egyik a bukaresti hatalomba épülve érvényesítené a magyar érdekeket, a másik Erdélyben, de akár erősíthetik is egymást.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kész beszállni az RMDSZ készítette székelyföldi autonómiatervezet közvitájába - jelentette ki vasárnap Toró T. Tibor pártelnök. Elmondta, hogy az EMNP szakértői még elemzik az RMDSZ tervezetét, de két elvi kérdést máris megemlített, amelyekben különbözik az álláspontjuk. Kifogásolta, hogy az RMDSZ tervezete Hargita, Kovászna és Maros megyéből rakná össze Székelyföldet. Megemlítette, hogy a romániai megyék határait a kommunista diktatúra idején rajzolták meg és azok nem fedik a történelmi határokat. "A három megye elfogadása a célok feladását jelentené. Ebben nehéz lesz közös nevezőre jutni" - jelentette ki Toró T. Tibor. A politikus azt is hibának találta, hogy az RMDSZ az alkotmánymódosításhoz köti az autonómiatervezetének az esetleges elfogadtatását. "Nem látom azt a közeli pillanatot, amikor megváltozik Románia alkotmánya, így hát az autonómiaterv elfogadtatása a távoli jövőbe tolódik. Az embereket hazaküldik, és ez leépíti a közösség mozgalmi erejét. Márpedig a siker attól függ, hogy tudjuk-e mobilizálni a közösséget. A székelyföldi autonómia kérdésében a közösség a főszereplő" - jelentette ki Toró T. Tibor.

Az Erdélyi Magyar Néppárt a hétvégén bejelentette, hogy Szilágyi Zsolt személyében saját elnökjelöltet indít a közelgő romániai választáson. Az RMDSZ néhány nappal korábban közölte: a pártelnök, Kelemen Hunor személyében indítja elnökjelöltjét. Toró T. Tibor EMNP-elnök a hétfői Ma reggelben azt mondta, bízik abban, hogy Szilágyi Zsolt komoly támogatást kap majd, de hozzátette azt is: a két magyar államelnökjelöltnek ugyanannyi esélye van a második fordulóba jutni, semmi, a választás tétje így nem is a bejutás, hanem, hogy hány magyar embert sikerül megmozgatni, milyen üzenetet sikerül eljuttatni a saját közösségnek, illetve a román társadalomnak, sikerül-e felmutatni a kampányban a stratégiai célokat és azokról vitát gerjeszteni, úgy, hogy azoknak legyen folytatásuk a „békeidőkben” is – fogalmazott a politikus.

Toró T. értékelése szerint az erdélyi magyar politikában ma két irányzat van. Az egyik úgy gondolja, a bukaresti hatalomba beépülve kell érvényesíteni a magyar érdekeket, míg a másik Erdélyben tenné mindezt. Míg Szilágyi Zsolt az erdélyi magyarok, Kelemen Hunor a bukaresti kormány magyar jelöltje – fogalmazott „kis rosszmájúsággal” Toró T. A két jelölt szerinte ezt a két, egymást kiegészítő irányzatot képviseli, és egy jó kampánnyal erősíthetik is a magyar autonómia ügyét. Arra felvetésre, mi a különbség az 1992-es erdélyi magyar autonómianyilatkozat és az RMDSZ mostani, Toró T. által bírált autonómiatervezete közt, az EMNP első embere azt mondta, előbbi dokumentum a belső önrendelkezésen alapuló autonómiaformán alapuló megoldásokat sürgette, de azóta sok minden történt: létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 2001-ben megszületett az első székelyföldi autonómiastatútum, megalakult és mozgalommá vált a Székely Nemzeti Tanács, amelyhez csatlakoztak az erdélyi magyar politikai pártok, szervezetek is.

Toró T. úgy látja, az RMDSZ a "paktumra épülő" tervezetével ezt a hagyományt igyekszik ugyan folytatni, de az autonómiát egy új alkotmányhoz vagy egy alkotmánybírósághoz köti, ezzel pedig a nagyon távoli jövőbe vetíti, amivel leszereli az elmúlt években kibontakozó, a közösség erejét megmutató tömegmozgalmat, levezeti annak energiáját.