Altmaier: Németország soha nem felejti el a határnyitást

Németország soha nem felejti el Magyarországnak, hogy 1989-ben megnyitotta nyugati határát a német menekültek előtt, és ezzel döntő lendületet adott a német egység helyreállításához vezető folyamatnak - mondta Peter Altmaier német kancelláriaminiszter szombaton a Berlin melletti Potsdamban a határnyitás 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A miniszter ünnepi beszédében kiemelte, hogy a határnyitásnak rendkívüli pszichológiai jelentősége volt, "gátszakadást" okozott, és utána már feltartóztathatatlanul haladt előre a rendszerváltás folyamata. Ugyanakkor a határnyitás nemcsak a németek és a magyarok számára fontos, hiszen fordulópont volt az 1989-es "békés európai forradalmak" történetében is - mondta a konzervatív CDU politikusa. Azokban a sorsfordító időkben "világossá vált, hogy az 1789-es nagy francia forradalom óta valamennyi európai népben mélyen gyökerezik a szabadság és az önrendelkezés eszméje", és közös bennük a demokrácia, a béke, az igazságosság és a jólét iránti vágy - tette hozzá. Felidézte, hogy Angela Merkel kancellár külön videóüzenetet küldött a páneurópai piknik 25. évfordulójára, és hangsúlyozta, hogy a német kormányfő legközelebbi magyarországi látogatásán személyesen is kifejezi majd köszönetét és elismerését.

A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a magyaroknak szükségük van a németekre. Magyarország "nem pénzt kér Németországtól, mint ahogy talán más országok teszik", hanem a német és a magyar félnek egyaránt hasznos befektetéseket - tette hozzá. Kiemelte: Magyarország "a társadalmi igazságosságért folytatott minden küzdelemben, és a terhek igazságos megosztásáért vívott minden szabadságharcban szövetségeseként tekint nemcsak az Európai Unióra, hanem mindenekelőtt Németországra". Az ünnepi beszédek után pódiumbeszélgetést tartottak Georg Paul Hefty, a német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung című újság magyar származású egykori rovatvezetője és Andreas Oplatka, a svájci konzervatív Neue Zürcher Zeitung című lap magyar származású korábbi tudósítója vezetésével.

Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter a beszélgetésen kiemelte, hogy a kelet-közép-európai régió "véres" történelme során számos szabadságharc bukott el, de 1989-ben végre sikerült mindaz, amiért korábban oly sokan az életüket adták, és a térség népeinek mozgalma révén Európa minden korábbinál közelebb került saját ideáljainak eléréséhez. Pozsgay Imre volt államminiszter mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a régió nemzetei "nem a Szovjetunió kegyelméből szabadultak, hanem kivívták a szabadságukat". Horváth István volt bonni nagykövet egyebek mellett azt idézte fel, hogy a magyar diplomácia már a nyolcvanas évek elején közeledni kezdett a Nyugat felé, és az évtized közepére bizalmas kapcsolat és szoros együttműködés alakult ki a bonni vezetéssel. Ezzel összefüggésben Theo Waigel volt német pénzügyminiszter azt mondta, hogy kezdetben nem tudta eldönteni, hogy vakmerő bátorságként vagy provokációként értékelje, hogy a magyar nagykövet a legnagyobb nyíltsággal közeledik a nyugatnémet vezetéshez, és a rendszer átalakítására vonatkozó nagyszabású terveket ismertet. Hozzátette, hogy a magyarok 1989-ben "hatalmas kockázatot vállaltak", de végül "az európai történelem győzteseiként" hajtották végre a fordulatot.

Nagy László, a páneurópai piknik egyik fő szervezője hangsúlyozta, soha nem gondolta volna, hogy az augusztusi sopronpusztai rendezvény után alig három hónap alatt végbemegy a rendszerváltás. Hosszabb, évekig, akár évtizedekig tartó folyamatra számított, a magyarországi határnyitás azonban "katalizátorként" hatott. Ezt emelte ki Bella Árpád nyugalmazott határőr alezredes is - aki a piknik idején a helyi parancsnok volt -, megjegyezve, pszichiátriára küldte volna azt a munkatársát, aki a békedemonstráción azt mondja neki, hogy hamarosan bekövetkezik a rendszerváltás. Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, aki 1989-ben a zugligeti plébánián sok száz, Magyarországra érkezett, a Nyugatra továbbutazás lehetőségét váró keletnémet ellátásáról gondoskodott, a pódiumbeszélgetésen egyebek között kiemelte, hogy a magyarok, "még a politikusok is nagyon jól vizsgáztak" 1989-ben, mert át tudtak lépni áthatolhatatlannak tűnő határokat.

Horst Teltschik, Helmut Kohl volt német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója a 25 évvel ezelőtti események mellett arról is beszélt, hogy az emlékezés nagyon fontos, különösen azért, mert a jelenlegi magyar kormány tevékenysége körüli viták elhalványíthatják a magyarok 1989-es érdemeit. Balog Zoltán ezzel kapcsolatban úgy vélte, a jelenlegi viták legfőbb kiváltó oka sok "el nem végzett házi feladat", hiszen az 1989-es átalakulás utáni húsz évben elmaradt számos kérdés rendezése, például a szembenézés a nemzetiszocialista és a kommunista múlt örökségével. A rendezvényt - amelyről számos német televízió és egyéb médium készített tudósítást - a világhírű egykori nyugat-berlini határátkelőnél, a Glienicke-hídnál álló Villa Schöningenben tartották meg több száz vendég - köztük politikusok, diplomaták, gazdasági vezetők - részvételével.