Berényi: Még nincs minden veszve

A szlovák alkotmánybíróság állampolgárság-ügyben hozott elutasító döntése után az MKP a nemzetközi fórumokon keresi az igazát és a 2016 eleji választásokban bízik - mondta a pártelnök a 180 percben.

Nem hozott érdemi döntést a szlovák alkotmánybíróság a szlovák állampolgársági törvénynek az alkotmánnyal való összeegyeztethetősége vizsgálatát célzó beadványról: a testület szerdán eljárásjogi okokra hivatkozva elutasította a panaszt. Az indoklás szerint a taláros testületben sem az elutasító, sem az igenlő döntéshez nem sikerült megszerezni a többséget jelentő 7 szavazatot. Az alkotmánybíróság 13 fős, de jelenleg csak 11 bírával működik. A többszöri elnapolást követően most elutasított beadványban annak kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgársági törvény - amelynek alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután azok felvették egy másik országét - nem egyeztethető össze a szlovák alaptörvénnyel, melynek ötödik cikkelye a második bekezdésben kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.

A magyar kormány csalódással értesült arról, hogy a szlovák alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította a szlovák állampolgársági törvény alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát célzó beadványt – reagált a döntésre a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán. Semjén Zsolt közleményében emlékeztetett rá: ez az a törvény, amely megfosztja szlovák állampolgárságától mindazokat, akik egy másik ország állampolgárságát felveszik. Ezzel szemben Csehország éppen idén január 1-jétől tette lehetővé a kettős állampolgárságot - jelezte.

A felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) szerdán kiábrándítónak nevezte a szlovák alkotmánybíróság döntését. Közleményében Berényi József pártelnök hangoztatta: a kassai testület elutasító döntése ismét igazolta: Szlovákiában "az alkotmány, a jogállamiság csak addig érvényesül, amíg nem ütközik a szlovák nemzetállam-építés céljával”. Hozzátette: a szlovák állampolgársági törvény 2010-es módosítása a felvidéki magyarokkal szembeni bizalmatlanság és rosszindulat állami politikává emelése, a kettős mérce szüleménye.

Berényi a csütörtöki 180 percben úgy vélte, annak köszönhetően, hogy Szlovákia is EU-tag, nincs minden veszve, megvan a lehetőség a további küzdelemre. Az Európai Parlamentnél már most van egy beadványuk, de mérlegelnek minden egyéb utat is – tette hozzá. A szlovák fél részéről nyilvánvalóan nem történik majd semmi, jön egy törvénymódosítás, amely megoldja a külföldön élő szlovákok helyzetét, de a mintegy félmilliós itteni magyarságét nem, ezért is fontosak a nemzetközi fórumok.
Berényi József MKP-elnök a 180 percben

Az alkotmánybírósági döntés hátterében Berényi egyébként továbbra is azt a bizalmatlanságot látja, amely a szlovákiai magyarsággal és Magyarországgal szemben fennáll. A helyzet azért is furcsa - tette hozzá -, mert a két ország együtt az EU és a NATO tagja, az itt élő magyarok pedig annak idején nagyon sokat tettek a szlovákiai tagságért. Egyértelmű, hogy Szlovákiában nemzetállam-építés folyik, Pozsony évek óta elutasít minden identitásmegőrző eszközt, az utolsó komoly lépés az EU-csatlakozáskor a komáromi Sellye János Egyetem létrehozása volt, azóta a kisebbségi politika szintjén semmi nem történt - értékelte a helyzetet Berényi.

Az MKP elnöke úgy látja, alkotmánybírósági szinten egyelőre biztosan lezárultak ugyan a sorompók, de 2016 elején parlamenti választások lesznek, és - hívta fel a figyelmet - mindent meg kell tenni, hogy a hatalomleosztás változzék Szlovákiában, hogy visszatérjünk egy olyan együttműködési lehetőséghez, amelynek jegyében változhat a mostani szlovák álláspont. Berényi a Kossuth Rádió reggeli műsorában felhívta a figyelmet a magyar-szlovák kétoldalú tárgyalások jelentőségére is.