Csütörtökön voksolnak a skótok

Csütörtökön dönti el Skócia lakossága, hogy szűkebb hazája a 307 éves Nagy-Britannia tagja maradjon-e, vagy független országgá váljék.

A népszavazást a Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette edinburghi kormány írta ki két éve. A függetlenné válást elvető tábor egészen a kampány késői szakaszáig kényelmes, százalékosan mérve kétszámjegyű támogatottsági előnyben volt. Az utolsó hetekben azonban hirtelen és drámai mértékben előretört az elszakadást pártoló oldal, ledolgozva szinte teljes korábbi hátrányát, és a népszavazás hetére gyakorlatilag megjósolhatatlanná vált a referendum kimenetele.

A voksolás előtti napon közzétett utolsó három közvélemény-kutatási eredmény - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - egybehangzóan azt mutatta, hogy a skót választók 52 százaléka kíván szavazni a függetlenség ellen, és 48 százalékuk adná voksát az elszakadásra Nagy-Britanniától. A közvélemény-kutató cégek is elismerték azonban, hogy ez a különbség a mérési hibahatáron belül van.

Skót népszavazás


Így a referendum kimenetelét és az 1707 óta létező Nagy-Britannia sorsát nagy valószínűséggel az dönti el, hogy a mintegy 600 ezer bizonytalan, vagy preferenciáját titkoló szavazó közül hányan vesznek részt a referendumon, és merre szavaznak.  A skót kormány igyekezett megfelelő történelmi hátteret találni a népszavazás időzítéséhez.

Az idén volt ugyanis a hétszázadik évfordulója az 1314 júniusában, Bannockburn mezején megvívott csatának, amelyben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítő vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó többszörös túlerőben lévő haderejére. Ezt a győzelmet a skót történetírás az angol hódítási kísérletek ellen folytatott háborúk legnagyobb skót katonai diadalaként tartja számon.

A két korona 289 évvel később mindazonáltal egyesült. I. Erzsébet angol királynő, a Tudor-dinasztia utolsó uralkodója 1603. március 24-én trónörökös nélkül elhunyt, és VI. Jakab skót király követte őt I. Jakab néven az angol trónon.

Skót népszavazás


A két királyság azonban hivatalosan csak 1707-ben, a londoni és az edinburghi parlament által külön-külön szentesített uniótörvények alapján egyesült, létrehozva Nagy-Britanniát. Az első brit uralkodó Anna királynő volt, akinek uralkodása idején az uniótörvények megszülettek.

A függetlenségpártiak győzelme esetére a skót kormány 2016. március 24-ére tűzte ki Skócia függetlenségének hivatalos kikiáltását. Ha ezt a menetrendet sikerül tartani, és még abban az időpontban is a jelenleg 88 esztendős, 62 éve uralkodó II. Erzsébet királynő ül a brit trónon, akkor ő lesz a mostani formájában létező Nagy-Britannia utolsó uralkodója.

Brit alkotmányjogi szakértők szerint mindazonáltal aligha lenne tartható a skót kormány által felvázolt függetlenségi menetrend. Robert Hazell professzor, a University College London (UCL) egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a népszavazás utáni lehetséges fejleményekről külföldi tudósítókkal tartott minapi londoni háttérbeszélgetésében kijelentette: ő 2017 tavasza előtt nem tudja elképzelni az elszakadási folyamat befejeződését.

Hazell professzor szerint a skót kormány által kidolgozott menetrend nem veszi például kellőképpen figyelembe azt a várható késedelmet, amelyet a jövő májusban esedékes brit parlamenti választások okozhatnak a szétválási tárgyalásokban. Robert Hazell szerint a választási kampány miatt legalább két hónapra leállna a skót-brit tárgyalási folyamat. Ráadásul ha a nagy-britanniai választásokon a jelenlegi konzervatív-liberális koalíciót új kormány váltja fel, akkor teljesen újjáalakulnának a brit tárgyalóküldöttségek, és az illetékes új kormánytagoknak is időre lenne szükségük ahhoz, hogy "felvegyék a tempót".

Ennél is nagyobb gondot jelentene az, hogy a skót függetlenség érvénybe lépéséhez szükséges alapvető törvények sem készülnének el időben a londoni és az edinburghi parlamentben. A professzor felidézte, hogy Csehszlovákia szétválásához 31 államközi szerződést és kétezer jogi megállapodást kellett kidolgozni, és az ország felbomlása után tíz évvel is voltak még rendezetlen kérdések. Számos kétely övezi a skót kormány azon elképzelését is, hogy Skócia saját jogán már a függetlenség kikiáltásának napján EU-taggá válhat-e.

Az Európai Bizottság leköszönő elnöke, José Manuel Barroso a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból vált ki, önállóan csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. "Roppant nehéz lenne elérni, sőt lehetetlennek is bizonyulhat" az egyhangú jóváhagyás elérése ilyen esetben - fogalmazott skót kormánypárti politikusok által élesen bírált nyilatkozatában az EU-bizottság elnöke.

A legnagyobb bizonytalanság azonban azt övezi - és erről folyik a leghevesebb vita is -, hogy a skótok mivel fizetnének a függetlenség kikiáltásának napjától.

Alex Salmond skót kormányfő folyamatosan azzal érvel, hogy senki és semmi nem akadályozhatja meg a font további használatát nemzeti fizetőeszközként. Visszatérő szavajárása szerint "a font nem Anglia fontja, hanem Skóciáé is". Nem úgy - hangzik a hivatalos válasz a londoni pénzügyminisztériumból. A tárca - a vitát lezárandó és a brit kormány álláspontját egyértelműsítendő - nemrég közleményében szögezte le, hogy "ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is", mivel a brit költségvetés és a Bank of England - a brit jegybank - nem vállalhatja magára "egy külföldi ország" pénzügyi kockázatait.

A 4,2 millió skót választópolgárnak sok más meggondolás mellett ezeket a súlyos érveket és ellenérveket kell mérlegre tennie, amikor csütörtökön dönt a brit unió sorsáról.