Egyes tengeri algák alkalmazkodhatnak a klímaváltozáshoz

Egy nemzetközi kutatás szerint egyes tengeri algák evolúciója olyan gyors, hogy alkalmazkodhatnak a klímaváltozáshoz, vagyis a korábban véltnél ellenállóbbak lehetnek az emelkedő hőmérséklettel és a víz savasodásával szemben.

Az Emiliania huxleyi nevű fitoplankton - se növény, se állat egysejtű alga - rendkívül szapora: évente ötszáz generációt, azaz napi egynél többet is létre hozhat, és akkor is fennmaradhat, ha a 2100-as évekre jósolt melegebb hőmérsékleten és savasabb közegben kell léteznie - írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

A vizsgált fitoplankton halak és más vízi élőlények fő táplálékforrása, és az üvegházhatású szén-dioxidból is nagy mennyiséget nyel el. "Virágzása" gyakran az űrből is látható. Az algát laboratóriumi körülmények között vizsgálták, tehát sem ragadozók, sem kórokozók nem voltak jelen a vízben, és csupán egy algafajra vonatkoznak az eredmények - intett óvatosságra Thorsten Reusch, a tanulmány egyik szerzője, a kieli óceánkutató intézet munkatársa.

Tavaly az ENSZ szakértőkből álló testülete megállapította, hogy az ember előállította üvegházhatású gázok kibocsátása okozza a Föld légkörének melegedését, és a szén-dioxid a vízben oldva enyhe savvá válik és lassan elsavasítja az óceánokat.

Planktonvirágzás az Északi-tengeren (Fotó: NASA/Terra)

Planktonvirágzás az Északi-tengeren (Fotó: NASA/Terra)



A vizek 170 százalékkal is savasabbá válhatnak 2100-re, mint amilyenek az ipari forradalom előtt voltak - állapította meg egy 540 szakértőből álló kutatócsoport. A savasodás az óceánok csendes vihara, amely vízi életet fenyegeti - írták a kutatók. Az új tanulmány több mint egy év kísérletezéssel kimutatta, hogy a norvég partok 15 Celsius-fokos vízéből nyert algák magasabb hőmérsékleten kisebb méretűvé válnak, de gyorsabban nőnek, így átlagosan nagyobb tömeget hoznak létre.

"Nem tudjuk, meddig mehetnek el ezek a folyamatok. Magam azt gyanítom, nem oldják meg a jövő klímaproblémáját, mivel az éghajlat változása túl gyors ehhez, ám egyes fontos tengeri létformák a korábban véltnél néhány évtizeddel tovább fennmaradhatnak" - mondta Stephen Palumbi, a Stanfordi Egyetem biológusa.