A Fővárosi Törvényszék harminc devizahiteles kereset ügyét tárgyalta a héten, illetve hozott ítéletet több perben: a nagyobb bankok közül az OTP ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult, a K&H részlegesen pert nyert, az UniCredit perét halasztotta a bíróság, míg az MKB, az Erste és a Raiffeisen keresetét elutasította.
Az idén nyáron elfogadott devizahiteles törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek voltak, de ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek. Ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, objektivitás, az arányosság, a szimmetria.
Az augusztus vége óta tárgyalt devizahiteles perek között az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet keresete után másodszor fordult elő, hogy a törvényszék felfüggesztette a pert és az Alkotmánybírósághoz fordult: pénteken az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank magyar állam elleni keresetének együttes tárgyalásakor döntött így a bíróság, elfogadva a hitelintézet javaslatát.
A bíróság szóbeli indoklásában elmondta: azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis a devizahiteleseket megsegítő törvény sérti a jogbiztonság elvét, az egész jogállamiság fogalomkörében emellett sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) ugyanakkor pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a törvény mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak.
Szemben Kádárkuti Enikő, Csesznok Judit Anna és Gráner Zsófia, bírók (b-j) az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Nyrt. által az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tévő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított perben, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2014. szeptember 12-én. MTI Fotó: Kallos Bea
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója hétfőn az MTI-nek elmondta: az OTP Bank a perrel érintett teljes szerződésállományáról, körülbelül 120-130 ezer szerződésről próbálja majd bebizonyítani a Fővárosi Törvényszéken, hogy az abban foglalt feltételek tisztességesek voltak.
A nagyobb bankok közül az UniCredit Bank perét halasztotta a törvényszék: szeptember 23-n hirdetnek elsőfokú ítéletet.
Az MKB keresetét kedden elutasította a bíróság. A szóbeli indoklás szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el a Fővárosi Törvényszék, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések.
K&H: részben nyertA K&H keresetének részben helyt adott a törvényszék a keddi tárgyaláson. Eddig - még a múlt héten - az UCB Ingatlanhitel Zrt. és a Magyar Cetelem Bank tudott részlegesen pert nyerni a magyar állam ellen. A K&H keresetével kapcsolatos nem jogerős ítélet szerint a banknak a 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek voltak.
Az Erste ügyében a törvényszék elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a pénzintézet által rögzített ászf-ek nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak. A bíróság ítélete szerint sérült többek között az átláthatóság, az arányosság és az objektivitás elve, így a bank devizahitel szerződései nem voltak tisztességesek.
A Raiffeisen keresetét is elutasította a bíróság: a szóbeli indoklás szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei. Az anyacég, a Raiffeisen Bank International (RBI) osztrák bankcsoport jelezte: fellebbez az ítélet ellen.
Maka Mária tanácsvezető bíró (k) felolvassa az ítélet indoklását a K&H Bank Zrt. által az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tévő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított per tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. szeptember 9-én. A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek. Balról a felperes jogi képviselői, Gárdos Péter (b) és Nagy András (b2), jobbról az alperes jogi képviselője, Benke Gábor (j). MTI Fotó: Bruzák Noémi
Budapest, 2014. szeptember 9. Maka Mária tanácsvezető bíró (k) felolvassa az ítélet indoklását a K&H Bank Zrt. által az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tévő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére a magyar állam ellen indított per tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. szeptember 9-én. A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank 2014. március 15. és július 19. közötti időszakban egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek. Balról a felperes jogi képviselői, Gárdos Péter (b) és Nagy András (b2), jobbról az alperes jogi képviselője, Benke Gábor (j). MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az augusztus óta zajló perekben - amelyekben első fokon legkésőbb a törvényben rögzített határidőig, vagyis szeptember 24-ig kell ítéleteket hirdetnie a Fővárosi Törvényszéknek - eddig összesen 29 ítélet született. Ebből 26-ban teljesen elutasították a felperes pénzintézet keresetét, háromban részben elutasították, részben jóváhagyták. Két pénzintézet esetében felfüggesztette a tárgyalást és Alkotmánybírósághoz fordult a bíróság.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint az augusztus 25-i határidőig 79 keresetlevelet nyújtottak be a pénzintézetek, ebből 42-t alaki, formai, illetve egyéb okok miatt idézés kibocsátása nélkül elutasított a törvényszék, azóta - a szeptember 11-i adatok szerint - 34-et újra benyújtottak.
