Teljesen megújul a budai Vár: íme a tervek

Péntek délután megnyitja kapuit a felújított Várkert bazár. A rekonstrukció azonban csak a kezdet volt, a következő évtizedben a palotarész helyreállításával folytatódik a megkezdett munka, melynek végére teljesen megújul a budai Vár.

A Várkert bazár 30 évig zárva volt, egy teljesen romos épületet kellett megmenteni. Az első ütemben teljes egészében megújult az Ybl Miklós által tervezett Várkert bazár (Várbazár) műemléki rész, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök április 2-án adott át. A második ütemben következett az új épületrészek megalkotása: a Várbazár mögötti hegyben egy rendezvényterem kialakítása, egy 300 férőhelyes mélygarázs, liftek és mozgólépcső létrehozása, továbbá egy teljesen új reneszánsz kert is született - péntek délután ezek is megnyílnak - foglalta össze L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Hallgassa meg!

Úgy vélekedett, olyan szintű műemléki helyreállítási munka zajlott le a Várbazárban, hogy ha az 1950-es és 1960-as években hasonló a szemlélettel és szakmai alázattal nyúltak volna a palotarészhez, akkor egyetlenegy épületet sem bontottak volna le bombatalálatra hivatkozva, nem vertek volna szét belső tereket, nem burkoltak volna vörös márvánnyal a Kreml mintájára és nem építették volna át szocreál formában. A Várbazár arra példa, hogy egy épületet gyönyörűen helyre lehet állítani eredeti állapotában, és a 21. századi feltételrendszernek megfelelően hasznosítani - állapította meg L. Simon.

A Várbazár rekonstrukciója csak a kezdet volt, a megkezdett munka folytatódik a palotarészben is, ami legalább egy évtizedes folyamat - hangoztatta. A Honvéd Főparancsnokság épülete helyreállításának első üteme már lezárult, a kormánynak el kell döntenie, hogy az épületet a továbbiakban milyen módon építi át: kap-e egy tetőt vagy visszaépítteti-e azt a két-három szintet, amelyet korábban lebombáztak - mutatott rá, hozzáfűzve: a kormány saját forrásból eddig 860 millió forintot fordított arra, hogy a 70 éve éktelenkedő rom újra látogatható legyen. Megkezdődött a karmelita kolostor átépítése is, ahová a Miniszterelnökség költözik majd, bár már most is néhány háttérintézménye használja. A Nemzeti Táncszínház (egykori Várszínház) épületének rendbetétele is megoldódik, ezt környezetvédelmi rekonstrukciós munkával kell kezdeni az azbeszt miatt - emelte ki az államtitkár.

L. Simon László közölte azt is, hogy hamarosan feláll egy társadalmi bizottság, amely a palotarész rekonstrukciójának szakmai háttérmunkáját látja majd el. Kérdésre válaszolva elmondta: a Magyar Nemzeti Galéria biztosan kiköltözik jelenlegi helyéről, a Budapesti Történeti Múzeum valamilyen formában ott marad, sőt újabb tereket vonnak majd be egy vártörténeti kiállítás létrehozásához. Szerinte az Országos Széchenyi Könyvtárnak is el kellene költöznie, inkább egy korszerű épületben lenne a helye a város egy másik pontján. Hozzátette azt is, hogy vannak olyan, korábbi épületek, amelyeket vissza kellene építeni eredeti helyükre. Ilyen például a Dózsa György tér felőli részen jövőre elkészülő 300 férőhelyes mélygarázs fölött a valaha volt királyi lovarda épülete.

A belső terek is megújulnak majd az épületekben, a helyreállításnál van mihez nyúlni, hisz megvannak a festmények, a bútorok, a szobrok, az eredeti díszítés elemei, illetve a tervek fotódokumentációként - emelte ki L. Simon László.