Szeptember 12-ére halasztotta a bíróság a döntést a CIB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék, az FHB esetében szeptember 5-én várható ítélethirdetés.
Szeptember 12-ére halasztotta a bíróság a döntést a CIB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék. A felperes lízingcég keresetében - hasonlóan több más pénzintézethez - az eljárás felfüggesztését kérte, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál. Ezt a törvényszék elutasította.
Az alperes magyar állam jogi képviselője hangsúlyozta: álláspontja szerint a felperes keresetét el kell utasítani, ha bármely, a törvényben felsorolt elvnek nem felelnek meg a vizsgált általános szerződési feltételek. Az elvek közül elsődlegesnek nevezte a tételes felsorolást, a felmondási jogot és a szimmetriát.
A felperes keresetében levezette a tisztességtelenség időbeli kereteinek változását is. Előadta: 2009. május 22-én került a Polgári törvénykönyvbe (Ptk.) az érthető és a világos megfogalmazás, így az átláthatóság elve. A magyar állam jogi képviselője szerint a tisztességtelenséget nem a Ptk. alapján kell vizsgálni, annak megállapítása a bíróra hárul. Az átláthatóság része a Ptk.nak, tartalmi értelmezése a bíróság feladata.
A referenciakamat meghatározásában is eltért a felperes és az alperes álláspontja. A felperes szerint a CIB referenciakamat piaci folyamatokhoz kötött, azt a bank nem tudja befolyásolni. Az alperes álláspontja szerint a CIB referenciakamat nem tisztán piaci kamat, hanem a bank saját ára, az tartalmazza az üzemi költségeit is, és a bank jogosult azt meghatározni. Kifejtette: méltánytalan, hogy olyan költségeket érvényesít a bank amire a fogyasztónak nincs ráhatása. A szerződési feltételekben pénzpiaci változásokra, országkockázati felár változásra hivatkozik a pénzintézet, amelyek tartalma azonban nem meghatározható pontosan az alperes szerint.
Halasztottak az FHB ügyében isSzeptember 5-re halasztotta az ítélethirdetést az FHB Jelzálogbank Nyrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék. A felperes hitelintézet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei tisztességesek voltak, ezért érvényesek.
Az FHB Jelzálogbank emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, amit a bíróság elutasított. A jelzálogbank kérte azt is, hogy a törvényszék alkalmazza a részleges érvénytelenség szabályát, az alperes jogi képviselője ezzel szemben azt indítványozta, ha bármely szerződéses feltétel tisztességtelensége megállapítható, a teljes keresetet utasítsa el a bíróság.
A felperes jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta keresetét. Egyebek között kifejtette, hogy a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, a bírói függetlenség elvét, ellentmond a vonatkozó uniós irányelvnek, s közjogilag érvénytelen, mert a jogalkotó megszegte az Európai Központi Bankkal való konzultációs kötelezettségét.
A bank keresetében kitért arra, hogy a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelintézetekre különleges szabályokat állapít meg a törvény, szigorúbb finanszírozási elvek vonatkoznak rá és szűkebbek a finanszírozási csatornái. A nemzetközi pénzpiacon gyűjt forrást, forrásszerzése különösen érzékeny a minősítésekre. Kiemelte, hogy nem áll mögötte nemzetközi anyavállalat, maga viseli az országkockázatot.
Az általános szerződési feltételek a kereset szerint az átlagfogyasztó számára közérthetőek, de szakmai kifejezéseket is tartalmaznak, s valamennyi oklista megfelel a tételes felsorolásnak. A felmondhatóságnak, amit jogszabály biztosít, a felperes szerint nem feltétlenül kell szerepelnie a szerződéses kikötésben. Olyan feltétel pedig, amely kizárná a kamatcsökkentés lehetőségét, nincs.
A kereset kitért arra is, hogy a pénzpiacon drágább a forrásszerzés, amit a kamatokban érvényesíteni kell. A lakossági hitelek kockázati tényezőinek romlása a banktól független körülmény, ami portfólió szintű veszteséget okozhat, s ennek kamatemeléssel történő fedezése jogszabályban előírt kötelezettség.
Az állam keresetében egyebek között az átlátható, érthető megfogalmazás vizsgálatát kérte a bíróságtól, mondván, csak szűk körben tartja elfogadhatónak az idegen és szakkifejezések használatát. Az állam emellett nem tartja elegendőnek, ha fennáll a kamat változásának lehetősége, annak álláspontja szerint arányosan kell változnia. Az ászf-ket illetően a bank az alperes szerint nem támasztotta alá, hogy az oklistában szereplő elvek tényleges kapcsolatban állnak a kamatokkal, s nem tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy a fogyasztó számára kedvező változásokat ténylegesen alkalmazni fogja.
A felperes FHB jogi képviselője szerint a bank szabályzata megfelel az átláthatóság feltételeinek. Hozzátette, az átláthatóság addig terjed, amíg a fogyasztó előre láthatja a kockázatokat, azok gazdasági következményeit meg tudja ítélni. A 10-20 éves szerződésekben azonban vannak előre nem látható és számszerűsíthető kockázatok, amire felhívják a figyelmet a kockázatfeltáró nyilatkozatban.
A bank a tárgyaláson pontosította keresetét, az abban szereplőktől eltérő időintervallumokra kérte a tisztességesség megállapítását. Az állam jogi képviselője erre úgy reagált: a felperesnek kell azonosítania a törvény hatálya alá tartozó kikötéseit és azt, hogy milyen időszakban voltak hatályban; ha tévesen azonosítja, az azzal jár, hogy a felperes esetleges pernyertessége esetén sem dől meg a tisztességtelenség vélelmezése a keresetben megjelölt kikötésekre. A hibás kereset kockázata őt terheli - fűzte hozzá.
A bank üzleti titkokat is tartalmazó okirati bizonyítékokat szeretett volna bemutatni, amelyek a működési mechanizmus bizonyítására is alkalmasak, s amelyeket "földi halandó" nem ért meg, ennek érdekében zárt tárgyalás elrendelését kérte. Az állam jogi képviselője úgy vélekedett, ez arra utal, hogy kikötései nem felelnek meg az átláthatóság követelményének, s akár a kereset elutasításához vezető indokot is szolgáltathat, ha a felperes fenntartja indítványát. A bizonyítékok bemutatására végül nem került sor.
