Másfél milliárdra bírságolták, több tízmilliót vihet haza

Visszakérheti az ellene zajló per költségét az a kokadi gazda, aki a saját telkén engedéllyel visszanyírta a cserjéket, ám ezzel több ezer kiemelten védett, úgynevezett lápibagolylepke-hernyót kiirtott. A férfitól másfél milliárdot követel az ügyészség. Ha megnyeri a pert, a gazdát illeti majd a több tízmillió forintos perköltség – számolt be az M1 Ma reggel című műsora.

"Hiába költöttem közel kétmillió forintot a terület helyreállítására, fakivágásokra, zúzásokra, most ez tönkre fog menni, mert nem engedélyezik folytatnia megkezdett munkát" – mondta Gabnai Ernő kokadi földtulajdonos, erdész.

A gazda 2012-ben döntött úgy, hogy az elvadult területet rendbe teszi, és egy részén legelőt alakít ki állatainak. A férfi erdész, ezért tudta, hogy ehhez engedélyek szükségesek. Kérte, és meg is kapta őket. Akkor lepődött meg igazán, amikor tavaly karácsonykor kapott egy levelet, amelyben károkozás miatt másfél milliárd forintos kártérítést követelt tőle a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, mert a gyérítéssel állítólag kiirtott egy különösen ritka és értékes lepkefajt.

"Nem jutottam szóhoz, és nem értettem továbbra sem. Bíztam benne, hogy ha be fogom mutatni a bejelentésem, az engedélyeimet, akkor ezt úgyis ejteni fogják. De nem így történt, hanem azóta is bíróságra járunk" – mondta el Gabnai Ernő.

A különleges lepkefaj egyedeinek értéke 250 ezer forint, a vádirat szerint 6 ezer ilyen pusztult el. Gabnai Ernő azt állítja, ő soha egyet sem látott korábban, és a feljelentők, azaz a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrei sem említették a lepkéket, holott nekik is elküldte a gyérítésről szóló engedélykérelmet.

"Én a természet, az erdő, a mezőgazdaság érdekében próbáltam mindent megtenni a területen, illetve a saját boldogulásomért. Azt tudni kell, hogy egy ennyire elcserjésedett kökényes-galagonyás területen az állatokat nem lehet legeltetni, mert azoknak fű kell" – magyarázta.

Gabnai ügyvédje, zeke László szerint abszurd, hogy másfél milliárd forintra perlik ügyfelét. Az ő álláspontja szerint eddig senki nem tudta bizonyítani, hogy ott voltak a védett lepkék. A gyérítés pedig télen történt, olyankor, amikor a fagyott faágak vagy cserjék ágán nincsenek sem lepkék, sem hernyók. Ezt már az új, független szakértői vélemény is alátámasztja.

Ez lényegében megállapítja, nemhogy károkozás nem történt, hanem aktív természetvédelmi tevékenységet hajtott végre az alperes. Sem élőhely, sem bármely faj populációja nem pusztult el. "Nulla forint a felmerült kár az ő tevékenysége miatt" – hangoztatta az ügyvéd.

A szakvéleményt a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség is megkapta. A főügyész azt mondta, ők a saját szakértői véleményük, az okiratok és egy korábban megszüntetett nyomozás alapján indították a kártérítési keresetet. A másfél milliárd forintos összeget pedig a 6 ezer elpusztított példány alapján számolták ki, de majd a bíró felelőssége lesz dönteni annak végleges mértékéről.

A kártérítési pert az ügyész a természetvédelmi törvény rendelkezései alapján, az abban biztosított jogkörben kezdeményezte, az ügyész keresete alapját a károkozó magatartás képezi – mondta Jónáné Pocsai Edit főügyész.

A lepkés per októberben folytatódik a bíróságon. Az új szakértői vélemény alapján akár ítélet is születhet, de még az ügyészség is elállhat a pertől. Ha így történik, a földtulajdonos viheti haza a több tízmilliós perköltséget, amit az államnak kell kifizetnie.