Beiktatták államelnöknek Erdogant

Beiktatták az államelnöki tisztségbe Recep Tayyip Erdogan korábbi török miniszterelnököt csütörtökön, és az új államfő röviddel ezután kormányfővé nevezte ki Ahmet Davutoglu leköszönő külügyminisztert.

Az elnöki székben Abdullah Gült követő Erdogan az ankarai parlament előtt letette hivatali esküjét, amelyben megfogadta, továbbra is az alkotmányt, a jog felsőbbrendűségét, a demokráciát, Kemal Atatürk elveit és reformjait, valamint a világi köztársaság alapelveit hirdeti majd.

Államfőként elmondott első beszédében Erdogan kijelentette, hogy elsődleges fontosságú kérdésnek tekinti az ország csatlakozását az Európai Unióhoz, a demokratikus reformokat és a kurd békefolyamatot. "Törökország EU-hoz vezető útja, amely stratégiai célkitűzésnek számít, sokkal határozottabban folytatódik majd" - mondta az új elnök az évtizedek óta húzódó folyamatról.

A beiktatási ünnepségen részt vett Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter is.

Az új államfőt augusztus 10-én közvetlen szavazással már az első körben abszolút többséggel megválasztotta a török lakosság.

Erdogan államfői kinevezése azonban nem okozott osztatlan megelégedést a török belpolitikai élet szereplői között.

Recep Tayyip Erdogan újonnan megválasztott török államfő (b) és Abdullah Gül leköszönő elnök Erdogan beiktatási ünnepségén Ankarában. (MTI/EPA/Murat Kaynak)



A legnagyobb ellenzéki párt, a világi Köztársasági Néppárt (CHP) tagjai távollétükkel tüntettek az új elnök beiktatása ellen. Kemal Kilicdaroglu, a CHP vezetője alkotmánysértéssel vádolta Erdogant. Egy másik néppárti képviselő a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselőinek gúnyos bekiabálása közepette felolvasta a házirend szövegét Cemil Cicek nemzetgyűlési elnöknek. A nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártjának (MHP) képviselői pedig tüntetésképpen megtagadták a tapsot az új államfőtől.

Az ellenzék szerint Erdogannak le kellett volna mondani a miniszterelnöki és pártelnöki tisztségekről azután, hogy a választási bizottság augusztus 15-én közzétette az elnökválasztás eredményeit. A török alkotmány ugyanis kimondja, hogy a megválasztott államfő nem kötődhet semmilyen párthoz, és vissza kell adnia parlamenti mandátumát. Mindenesetre a török kormány csütörtökig halogatta az elnökválasztás győztesének kihirdetését, és azzal érvelt, hogy az eredmények nyilvánosságra hozása előtt Erdogan törvényesen maradhatott hivatalban.

A lépéssel Erdogan azt akadályozta meg, hogy a leköszönő államfő, Abdullah Gül visszatérhessen az AKP pártelnöki székébe, és esetlegesen elfoglalhassa a kormányfői tisztséget. Bár mindkét politikus az iszlamista-konzervatív politikai platform tagja, és korábban szövetségeseknek számítottak, Gül az utóbbi időben Erdogan legnagyobb riválisának számított.

A 2003 óta hatalmon lévő Erdogan korábban kijelentette, kiterjeszti a többnyire ceremoniális feladatkörökkel járó elnöki tisztség hatásköreit. Szakértők úgy vélik, az új államfő célja, hogy az alkotmány jövőbeli esetleges módosításán keresztül elnöki típusú köztársaságot vezessen be Törökországban.

Erdogan a beiktatása után megbízta Davutoglut az új kormány létrehozásával, amelynek összetételét már pénteken kihirdetik.