Az ukrán válság még nem jutott túl a tetőpontján, és az orosz államfő nem a konfliktus megoldásában, hanem egy olyan rendezési folyamatban érdekelt, amely addig fog elhúzódni, amíg a felkelők ki nem terjesztik az ellenőrzésük alá tartozó területet és meg nem erősödnek - fejtette ki véleményét Gleb Pavlovszkij orosz politológus a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lap hasábjain csütörtökön.
A szakértő az újság internetes változatában közölt írásában úgy vélekedett, a keddi minszki csúcstalálkozó megmutatta, hogy valójában egyik fél sem tartja ellenőrzése alatt saját fegyveres testületeit, a hadsereget, a rendőrséget és a titkosszolgálatokat.
Gleb Pavlovszkij, aki 2011-ig az orosz elnöki hivatalvezető tanácsadója volt, úgy ítélte meg, hogy Moszkvának van ugyan "haditechnikai, személyi és pénzügyi befolyása" az úgynevezett délkelet-ukrajnai felkelőkre, de nem tartja kézben őket. Kijev ugyancsak viszonylagos befolyással rendelkezik a Nemzeti Gárda felett, amelyben nem az állam által fizetett fegyveresek harcolnak, őket "szponzorok" fizetik. A tekintélyes orosz politológus úgy látja, hogy gyakorlatilag hadurak összecsapásáról van szó, akiket saját elképzelésük, "politikájuk" vezérel.
Egyebek mellett olyan egyszerű kérdésekben nem tudnak megegyezni a szemben álló felek, mint a foglyok és túszok cseréje, mivel nincs rájuk szükségük, csupán pénzt látnak bennük, fegyvert, tűszünetet kapnak értük, vagy arra nyílik lehetőségük, hogy átcsoportosítsák erőiket.
A felkelők erősek, még harcolnak, mert egy lefegyverezés, békekötés esetén semmilyen politikai struktúrájuk nem marad, ezért ki kell terjeszteni az ellenőrzésük alatt álló területet. Minél kisebb a területük, annál nagyobb Kijev esélye a felmorzsolásukra. Ha azonban megnövelik területüket, akkor az úgynevezett szakadár Novorosszija (Új Oroszország) és Oroszország kapcsolódási területe is megnő, a felkelők erős hátországot nyernek, így csak komoly katonai erővel lehet szétválasztani őket egymástól.
Pavlovszkij szerint "az áram és víz nélkül élő luhanszki és donyecki lakosságon kívül senkinek nincs szüksége békére", ezért kedvező, hogy Fehéroroszország és Kazahsztán bekapcsolódtak a rendezési folyamatba.
A politológus ellentmondásosnak tartja, hogy Ukrajna azt követeli Oroszországtól, ellenőrizze határait. Ez azt jelenti, hogy ezt ő nem tudja megtenni és ez nem csak a háborús állapotokról, hanem "Ukrajna elképesztő gyengeségéről is árulkodik".
Gleb Pavlovszkij úgy vélekedett, hogy Oroszország és Ukrajna, a sajtót is felhasználva is, "propagandisztikus tételek ketrecébe" kergették egymást, és azok miatt nem tudnak tárgyalni egymással. Kijev véleménye az, hogy Kelet-Ukrajnában nincsenek felkelők, csak terroristák, akiket meg kell semmisíteni. Moszkva pedig úgy tartja, hogy Kijevben fasiszták foglalnak helyet a hatalomban, akikkel nem illik megegyezni. Éppen ezért sokkolt mindenkit, hogy Porosenko és Putyin kezet fogtak egymással - állapította meg az orosz politológus.
"Ebben a háborúban nincs hiteles információ. A butaságokon kívül" - jegyezte meg.
Pavlovszkij úgy vélekedett, az orosz és az ukrán államfőnek még sok találkozójuk lesz, s minél kevésbé lesznek nyilvánosak, annál több eredményt lehet majd elérni rajtuk. Általános rendezésről nem lehet szó az ukrán válságban, csak egyes kérdésekben lehet megállapodni: a menekültekről, a foglyokról, bizonyos fegyverzetek alkalmazásának korlátozásáról. "Hosszú út áll még előttünk. A válság még nem jutott túl a tetőpontján" - írta az orosz szakértő.
