A Rongyos Gárdára emlékezett a Jobbik a Farkasréti temetőben

Novák Előd, a Jobbik országos alelnöke a Rongyos Gárda felújított emlékhelyének felavatásaként meghirdetett megemlékezésen felidézte: azért kezdeményezték Vámossy Tibor "hősi halált halt gárdista", műegyetemi hallgató síremlékének felújítását, mert már felismerhetetlen volt, feliratai lekoptak, a szobor pedig sérült volt.

Sikernek nevezte, hogy "a kormány felvállalta a Rongyos Gárda emlékének ápolását", ugyanakkor bírálta, hogy elmaradt az állami avatóünnepség. Az ellenzéki politikus azt szorgalmazta, hogy a Rongyos Gárda történetét örökítsék meg játék- vagy akciófilmben, továbbá jelezte: keresnek további emlékműveket, amelyeket saját forrásból felújítanának.

Szávay István, a Jobbik alelnöke személyes hangvételű beszédében azt mondta: a Rongyos Gárda tagjai cselekedeteikkel és megingathatatlan hazaszeretettel szolgálnak példával, és azt üzenik ma is, hogy a haza és a nemzet védelme mindenek felett áll.

"A rongyosok bizonyítják azt is, hogy Trianon nem volt végzetszerű, a győztesek (...) tombolását igenis meg lehetett volna akadályozni", és a jelenleginél méltányosabb békét lehetett volna kiharcolni - mondta.

A felújított síremléket Lőrincz Péter farkasréti káplán áldotta meg. A néhány tucat érdeklődő között jelen voltak az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda képviselői.

Az 1919 áprilisában alakult, Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda nevű fegyveres csoport egyebek között vissza akarta szerezni a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részét. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-tól október 13-ig tartott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén.

Előzménye az volt, hogy a trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, és felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazáson döntsön hovatartozásáról.

2012. augusztus 29-én Fogarasi Katalin, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára az MTI-nek azt mondta, Vámossy Tibor leszármazottaitól azt a tájékoztatást kapták, hogy Vámossy Tibor nem volt a Rongyos Gárda tagja, "egyetemistaként és hazafiként" harcolt Nyugat-Magyarországon azért, hogy Burgenland Magyarország része maradjon. Azt is mondta, a család arról tájékoztatta őket, hogy nem kívánnak a Jobbikkal együttműködni a sír felújításában.

Erre reagálva másnap Novák Előd, a Jobbik alelnöke azt közölte az MTI-vel, a Jobbik nem fogadja el, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság "Vámossy Tibor nem létező leszármazottaira hivatkozva megpróbálja eltüntetni a Rongyos Gárdát a történelemből". Felhívta a figyelmet arra: "a Rongyos Gárdának nem volt tagnyilvántartása; aki 1921-ben részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben, az a Rongyos Gárda kötelékében harcolt.

A 19 éves műegyetemistaként hősi halált halt Vámossy Tibornak pedig nincsenek, nem is voltak leszármazottai, csak oldalági rokonai, akiket a Jobbik kutatott fel, és hozott össze a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal, mely most egy emigráns, távoli családtag elektronikus levele mögé bújt."

Mint írta, a levélben szerepelt az is, hogy "a fentiekben személyes véleményünket nyilvánítottuk, nem tükrözik a család többi tagjának állásfoglalását".