A türingiai miniszterelnök bocsánatot kért

A németországi Türingia tartomány miniszterelnöke bocsánatot kért a hatóságok hibáiért és mulasztásaiért a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista csoport áldozatainak hozzátartozóitól.

Christine Lieberknecht az erfurti tartományi gyűlés (Landtag) pénteki rendkívüli ülésén elmondott beszédében kiemelte, hogy a türingiai hatóságok csődöt mondtak az NSU-ügyben.

A kormány és a Landtag kiáll a hibák teljes körű, kíméletetlen és nyilvános feltárása mellett, mert csak így lehet kezelni az ügy által kiváltott hitelességi válságot - tette hozzá a konzervatív CDU politikusa az állami szervek munkájáról készült bizottsági jelentést tárgyaló ülésen.

Az egykori NDK területén fekvő Türingiában létrejött NSU legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el. A hatóságok addig nem tudtak semmit az NSU létezéséről.
Az NSU ügye megmutatta, hogy a hatóságok kudarcot vallottak a neonáci gyűlöletcselekmények feltárásában, és megmutatta azt is, hogy az országban jóval kiterjedtebb a militáns szélsőjobboldali szubkultúra, mint ahogy a szakértők addig gondolták.

A Landtag vizsgálóbizottsága több mint két évig foglalkozott az üggyel, 68 ülést tartott, csaknem 170 tanút hallgatott meg és hétezernél is több hivatalos aktát tekintett át. A testület 1800 oldalas jelentése szerint a neonáci terroristák által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban "végzett, illetve nem végzett" nyomozások azt mutatják, hogy az ügy kezelése a rendőrség, az ügyészség és az alkotmányvédelmi hivatal oldaláról vizsgálva is "teljes katasztrófa" volt.

Annak ellenére, hogy az NSU tagjaira korán felfigyeltek a hatóságok, és a militáns szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként tartották számon őket, az általuk 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságok, rablások és robbantások ügyében nyomozva nem a neonáci színtér felé indultak el. A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a "török büfé-gyilkosságok" (Döner-Morde ) címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek.

Az NSU életben maradt tagját, Beate Zschäpét terrorista szervezet létrehozásával és az NSU számlájára írt bűncselekményekben tettestársként való részvétellel vádolták meg, pere tavaly kezdődött. Az NSU környezetéből két személyt gyilkosságban való bűnrészességgel, két további személyt pedig terrorista szervezet támogatásának bűncselekményével vádolták meg.