Nőhet az építőipar részesedése a GDP-n belül

A jelenlegi 4 helyett jövőre akár 6-7 százalék lehet az építőipar részesedése a GDP-n belül. Szakemberek szerint ehhez az kell, hogy folyamatosan bővüljön az ágazat termelése. Júniusban egyébként ismét növelte teljesítményét az építőipar, csaknem 10 százalékkal, főként az út- és vasútépítéseknek köszönhetően.

Tavaly tavasszal tették le az alapkövét, aztán alig néhány hónap múlva megépült az első szint, idén márciusra pedig már állt a 8 szintes épület, a Semmelweis Egyetem betegellátó központja, amit a magyar orvostudomány új fellegváraként emleget a szakma. A 13 milliárd forintos beruházás év végére akár el is készülhet.

„Azzal, hogy egy ilyen nagy kórház épület kerül egy klinikai tömb közepére, egy olyan koncentrációja valósul meg a betegellátási tevékenységnek, amire egyelőre az országban még nem sok példa van. Ennek az egyik legnagyobb jelentőségű része az, hogy egy sürgősségi központ fog kiépülni” – fogalmazott Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora.

Jelenleg az épületen belül folyik a munka dandárja. Több mint 200 ember dolgozik itt folyamatosan. Az új központ alapvető változást hoz majd a betegellátásban, hiszen a betegeket először itt látják majd el és itt is döntik el, hogy hol kezeljék őket. Vagyis, az eddigiekhez képest, gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ellátásuk. Egyébként nem csak az épület felel majd meg a kor elvárásainak, hanem a felszereltsége is. Összesen 2 milliárd forint értékű berendezést és eszközt kap majd a betegellátó központ.


 


Főként az egészségügyi és sport beruházások húzták az építőipar az első félévben az út és vasútépítések mellett. Az ágazat termelése csaknem 23 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez a teljesítmény a következő hónapokban még jobb lehet, ha a válság éveiben elhalasztott lakásépítések, lakásfelújítások végre elkezdődnének.

Koji László, az Építési Vállalakozók Országos Szakszövetségének ügyvezető alelnöke azt mondta: hét év óta a lakosság elhalasztotta a lakásfelújítással, lakásépítéssel kapcsolatos igényét. „Tulajdonképpen egy, hosszútávon 8-10 éven keresztül kiszámítható feltételekkel működő, két és fél, három százalékos kamat melletti hitelezéssel lehetne a lakosságot helyzetbe hozni” – hangsúlyozta.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára korábban azt mondta: a növekvő építőipari termelés jelentősen hozzájárulhat, hogy tartós legyen a gazdasági növekedés.

Glattfelder Béla, belgazdaságért felelős államtitkár aláhúzta: ha az építőipar jobban teljesít, akkor a magyar gazdaság is jobban teljesít. Ráadásul munkahelyeket teremt.

Az ágazat és ezzel együtt a gazdaság teljesítményét javíthatja, hogy a vártnál korábban, október helyett nyár végén megjelenhetnek az új uniós pályázatok. A több mint 7000 milliárdnyi támogatás 60 százalékát a kormány közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, az előző pénzügyi ciklus 16%-os aránya után.