Nyugatnémet titkosrendőrök lepték el a zugligeti tábort

A szeretet minden határt legyőz, ezt bizonyítják a 25 évvel ezelőtt történtek is, amikor keletnémet menekülteket fogadtak be Zugligetben - mondta Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke pénteken Budapesten. Az MMSZ a Befogadás napja című kétnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg arról, hogy 1989-ben csaknem ötvenezer keletnémet menekültet fogadtak be, akikről más helyszínek mellett a zugligeti templom kertjében felállított menekülttáborban gondoskodtak.

A csütörtökön kezdődött program keretében rendezett beszélgetésen Kozma Imre emlékeztetett: a máltai rend magyar és a német tagjainak közös sikere, hogy 25 évvel ezelőtt segíteni tudtak az ide érkező keletnémeteknek.

Joachim Jauer német újságíró, a ZDF korábbi budapesti tudósítója arról beszélt, hogy a nyugatnémet nagykövetség hamar megtelt menekültekkel, működésképtelenné vált. Nagy tanácstalanság uralkodott a menekültek között, nem tudták, mi lesz velük. Az NSZK alkotmánya szerint azonban, ha elismerik egy ember német állampolgárságát, azzal az állam kötelezettséget vállal, hogy gondoskodik róla - magyarázta.

Felidézte: ezért a nyugatnémet külügyminisztérium igyekezett felvenni a kapcsolatot a magyar hatóságokkal és segélyszervezetekkel a keletnémet menekültek ellátására. Kozma Imre és a magyar származású Csilla von Boeselager 1989. augusztus 13-án egyeztetett az ügyben a nyugatnémet követséggel. Csilla von Boeselager szállított korábban magyarországi rászorulóknak gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, és ebben szorosan együttműködött Kozma Imrével - mondta.

Kozma Imre a beszélgetésen hangsúlyozta a máltai rend német tagjainak a segítségét. A magyarok szegények voltak, csak a bátorságukat és a tettrekészségüket tudták felajánlani, a németeknek köszönhetően érkeztek meg az első sátrak - mondta, hozzátéve: a németek a szakmai segítség mellett bátorítást is adtak.

Budapest, 1989. augusztus 17. A Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) érkezett menekültek a zugligeti római katolikus plébánia kertjében. MTI Fotó: Krista Gábor

Budapest, 1989. augusztus 17.
A Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) érkezett menekültek a zugligeti római katolikus plébánia kertjében.
MTI Fotó: Krista Gábor



Arról is beszámolt, hogy miután a nyugatnémet nagykövet azt kérte, hogy Zugligetben hozzák létre a tábort, a területet a nyugatnémet titkosrendőrök is őrizték, hiszen a külképviselet részben itt, a templomban működött. Úgy látja, kockázatos döntés volt befogadni a keletnémeteket, hiszen ez már politikai szerepvállalás is volt, de "hála Istennek jó következményei lettek".

Wolfgang Wagner, a máltai rend német tagja, a tábor egykori vezetője felidézte: mindig igyekezett bátorítani menekülteket, akik folyton azt kérdezték, hogy maradhatnak-e, vagy vissza kell térniük az NDK-ba. Joachim Jauer kiemelte: a máltai rend segítőinek nagy része az éves szabadságát feláldozva jött Budapestre. Politikailag változó korszak volt ez, feszültséggel volt telített a levegő. A németeknek hálásnak kell lenniük Magyarországnak, az akkori magyar kormánynak, amiért bátor elkötelezettséggel európai, humánus döntést hozott - fogalmazott.

Pomozi István, akinek a családja annak idején befogadott keletnémet menekülteket, arról beszélt, hogy azon a napon, amikor befejezték a lakásuk festését, este eljöttek a templomba, és ekkor hallottak arról, hogy családokra van szükség. Jelentkeztek, és másnap reggel már meg is érkeztek az első vendégek, három egyetemista fiatal - közölte. Hozzátette: később több család is lakott náluk, az egyikkel máig tartják a kapcsolatot.

Uwe Schiller egykori táborlakó azt mondta, hogy a keletnémetek elsősorban egymástól tartottak, hiszen a fennálló rendszerben veszélyes volt egy másik országban tartózkodni, annak segítségét igénybe venni, és csak félve mertek egymással beszélni azon aggódva, hogy nincs-e közöttük besúgó - magyarázta. Hozzáfűzte: érthető volt a felszabadultságuk, amikor megtudták, hogy kimehetnek az NSZK-ba.

Kozma Imre a beszélgetés végén azt is elmondta, hogy a keletnémet konzul egyszer megkérdezte tőle, miért szereti jobban a nyugatnémeteket, mint a keletnémeteket. Ő azt válaszolta, hogy bár papként neki még parancsolják is, hogy mindenkit egyformán szeressen, jobban szereti a keletnémeteket, mint a nyugatnémeteket, mert ők jobban rászorulnak a szeretetre.

A beszélgetés végén elismerést adtak át a tábor német, osztrák és magyar segítőinek. Emellett a máltai rend német tagjai 130 kerékpárt adtak át, amelyekkel magyar gyerekeknek segítenek, hogy könnyebben eljussanak az iskolába.

Budapest, 1989. augusztus 15. A Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) érkezett emberek várakoznak az átmenetileg zárva tartó NSZK konzulátus budapesti épülete előtt. A keletnémet állampolgárok a nagykövetség segítségével szeretnének átjutni a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK). MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

Budapest, 1989. augusztus 15. A Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) érkezett emberek várakoznak az átmenetileg zárva tartó NSZK konzulátus budapesti épülete előtt. A keletnémet állampolgárok a nagykövetség segítségével szeretnének átjutni a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK).
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter



25 évvel ezelőtt több tízezer keletnémet érkezett Magyarországra azzal, hogy többé nem tér vissza otthonába. 1989. augusztus 14-én az MMSZ a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ez volt az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakciója: három hónapon át 48 600 emberről gondoskodtak. Ezt a napot azóta minden évben a Befogadás napjaként ünnepelik meg.