Ötzinek genetikai hajlama lehetett a szívbetegségre

Az Alpokban jó állapotban megtalált Ötzi néven ismert múmia egy új kutatás szerint genetikailag hajlamos lehetett a szívbetegségre.

Az új eredmények magyarázatot nyújthatnak arra, hogy az 5300 éve élt férfinak miért voltak megkeményedett artériái, amikor egy nyíl eltalálta, és elvérzett egy alpesi gleccseren.

Albert Zink, a vizsgálat társszerzője elmondta, meglepte őket, hogy a Jégembernek fokozott hajlama volt a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) megbetegedésre. „Nem számítottunk arra, hogy a régen élt embereknél már megtalálható az ilyen típusú betegségek genetikai oka” – magyarázza.

Ötzit 1991-ben fedezték fel, amikor két természetjáró belebotlott jó állapotban fennmaradt múmiájába az ötzali Alpokban, az Ausztria és Olaszország közötti határ közelében. Azóta alapos tanulmányozás alá vették, többek között utolsó vacsoráját, életének utolsó pillanatait (fejére jókora ütést kapott, mielőtt az íj testébe fúródott volna), származási helyét, öltözködését vizsgálják.

A korábbi kutatások felfedték, hogy Ötzi valószínűleg ízületi fájdalomtól, Lyme-kórtól, fogszuvasodástól szenvedett, míg a CT-felvételek kalcium felhalmozódását – az érelmeszesedés egyik jele – mutatták ki artériáiban. Az érelmeszesedés kezdetben meglepetést okozott, mivel a kutatások nagy része a szívbetegséget a modern világra jellemző ülő életmódhoz és kalóriagazdag táplálkozáshoz köti – mondja Zink.

Ötzi (Fotó: AFP)

Ötzi (Fotó: AFP)



Ám egy frissebb kutatásban CT-vel vizsgáltak meg számtalan múmiát – az Aleuti-szigetektől az ókori Egyiptomig bezárólag -, és kiderült, hogy a szívbetegség és az érelmeszesedés az ókorban is jelen volt, ráadásul olyan emberekben, akik egymástól igen eltérő táplálkozást és életvitelt folytattak.

A kutatók nemrégiben vettek mintát Ötzi csípőcsontjából, és szekvenálták teljes génállományát, hogy kiderítsék, az európai családfának melyik ágán helyezkedik el. A kutatás részeként feltárták, hogy 19 élő rokona van Európában.

Az új tanulmányban Zink és csapata kimutatta, hogy a Jégember számos, a kardiovaszkuláris betegséghez kapcsolható génvariánssal rendelkezik, többek között egy olyannal, amely a kilencedik kromoszómán helyezkedik el és erősen kötődik a szívproblémákhoz– írják a Global Heart folyóiratban.

Annak ellenére, hogy éveket a hegyvidéki terep bejárásával töltött, olybá tűnik, Ötzi sem menekült meg a szívbetegség genetikai hajlamától. „Nem dohányzott, nagyon aktív volt, sokat sétált, és nem volt elhízva. Mindazonáltal az érelmeszesedés bizonyos tüneteit már mutatta” – összegezte Zink. Az eredmények azt sugallják, hogy a genetika nagyobb szerepet játszik a szívbetegségekben, mint korábban hitték – tette hozzá.

A későbbiekben a csapat szeretné összehasonlítani különféle múmiák genetikai állományát és artériáik állapotát, hogy felderítse, mekkora szerepet játszik a genetika a a szívbetegségben. Zink szerint azt is érdekes lenne vizsgálni, hogy az ókori múmiáknál megfigyelhetőek-e a szívrohamhoz köthető gyulladás - a szervezet válasza a fertőzésre vagy károsodásra – jelei.