Hamis termék: akár az életébe is kerülhet

Mi van akkor, ha megtévesztő a címke vagy valakik ártó szándékkal egyszerűen meghamisítják ételeinket. Napraforgóolajjal keverik az extra szűz olívaolajat, a méz is gyakran esik áldozatul hamisításnak, és akkor még ott van a hal, a kávé, illetve a méregdrága fűszerek.

Az elmúlt évben nagyjából ugyanannyian vásároltak bizonytalan forrásból származó élelmiszert, mint a korábbi esztendőkben. A fogyasztók 4 százaléka, körülbelül 300 ezer ember tett így - közölt részleteket a néhány hét múlva megjelenő kutatási eredményekből Nagy Dorottya, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület kommunikációs referense. A kor nem játszik szerepet, viszont a településtípus igen: Közép-Magyarországon és Budapesten az emberek jobban hajlanak arra, hogy bizonytalan forrásból származó élelmiszert vásároljanak - mutatott rá.
Hallgassa meg!

Nagy Dorottya szerint aki szeretné elkerülni a hamis élelmiszereket, törekedjen arra, hogy ne piacon, az utcán vagy egy számára ismeretlen kisboltban vásároljon, hanem inkább a nagyobb kereskedelmi láncok üzleteit és olyan kisebb boltokat preferáljon, amelynek megbízik a tulajdonosában. Elmondta: a felmérés előzetes adatai szerint a magyarok 60 százaléka a hamisítók gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzésében látja a küzdelem megoldását. Erre az államigazgatás törekszik is, ugyanakkor a kereslet csökkenése előbb-utóbb a kínálat visszaesését eredményezi, így kevesebb ilyen terméket kellene vásárolni. A nem eredeti termékek egészségkárosítóak, sőt, akár az életre is veszélyesek lehetnek - nyomatékosította a kommunikációs referens.

Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője a műsorban részletesen beszélt a népszerű hamisított termékekről. Úgy vélte, a kávét nagyon egyszerű hamisítani, a csalók általában valamelyik ismert márka csomagolóanyagát legyártatják, amelybe egy rosszabb, silány minőségű terméket töltenek, így tévesztve meg a vásárlókat. A kenyérre ragasztott címke adattartalmát a Magyar Élelmiszerkönyv, illetve az élelmiszer-jelölési rendelet határozza meg. Bár a legtöbbször nem túl informatív, ám egy egykilós kenyérre nem lehet egy minden adatot tartalmazó A4-es papírt ragasztani. Az aggódó vásárló viszont kérheti, hogy az üzletben tájékoztassák az áru összetevőiről - magyarázta.

A méz kikristályosodása nem azért van - folytatta, mert hamis, hanem mert egy természetes alkotóeleme, a szőlőcukor köti be hosszabb idő után. A termékről szemmel és kóstolva sem állapítható meg, hogy nem eredeti, csak laboratóriumi körülmények között - részletezte Helik Ferenc. Olívaolaj esetében alaposan át kell vizsgálni az üveget, hogy nem sűrűsödött-e be, ha igen, akkor elképzelhető, hogy nem az van benne, mint ami a címkén szerepel - fűzte hozzá. A fűszer esetében vagy valamilyen olcsóbb változatot töltenek drágább csomagolásba, vagy pedig nem a növény levelét, hanem a szárát rakják bele, és sokszor az eredetet is tévesen tüntetik fel - állapította meg Helik Ferenc.

Ha valaki hamisnak tűnő terméket vásárol, a Nébih által üzemeltetett, egész nap hívható zöldszámon (0680/263-244) tehet bejelentést, amelyet általában 48 órán belül ki is vizsgálnak.