Japán külügyminiszteri kitüntetést kapott a Zeneakadémia

Japán külügyminiszteri kitüntetést kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a két ország közötti kulturális-baráti kapcsolatok zenei oktatáson keresztül történő fejlesztéséért.

"Ha megnézzük, hogy világszerte mely országokkal van Japánnak a legszorosabb zenei kapcsolata, Magyarország az elsők között van. A zenei kapcsolatok az egyik fontos pillér, amely a két országot összeköti" - hangsúlyozta Jamamoto Tadamicsi, Japán magyarországi nagykövete az MTI-nek az elismerés átadásán, a Zeneakadémia Wesselényi utcai Ligeti György-épületében.

Mint mondta, a külügyminiszteri kitüntetést olyan városok, intézmények és egyének kapják, akik hosszú időn át jelentős erőfeszítéseket tesznek az adott ország és Japán közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséért. Idén világszerte 30 intézmény részesült az elismerésben, köztük a budapesti Zeneakadémia, amely az 1960-as évek óta fogad nagyszámú japán cserediákot.

Jamamoto Tadamicsi arról is beszélt, hogy a nyugati klasszikus zene rendkívül népszerű Japánban. "A magyar zene, Liszt és Bartók széles körben ismert, Kodály neve pedig elsősorban zenepedagógiai módszere miatt cseng ismerősen. Japán talán az az ország a világon, ahol a Kodály-módszer Magyarország után a leginkább elterjedt" - mutatott rá.

A nagykövet felidézte a Magyar Állami Operaház társulatának és a Nemzeti Filharmonikusoknak japán vendégszerepléseit, miként azt is, hogy a Nemzeti Balett egyik szólistája japán táncos, Nakamura Soko.

A szeptemberi tanévkezdéskor 46 japán hallgatót üdvözölhetnek a Zeneakadémián, számuk a tavalyi tanévhez képest 20 százalékkal nőtt. Ezzel a japán diákok adják az intézményben tanuló külföldi hallgatók legnagyobb csoportját, több mint 36 százalékos részesedéssel.

Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora szerint a nagy érdeklődés elsősorban a Japánban rendszeresen tanító, mesterkurzust tartó, koncertező magyar oktatók, zenészek személyes hatásának és varázsának köszönhető, emellett nagyon fontos az a sajátos módszer is, amely a magyar zeneoktatást jellemzi.

"Ez a módszer, ez a tudás gyökereiben különbözik attól, amit más egyetemeken - egyébként akár nagyon magas színvonalon - nyújtanak. Van egy olyan plusz tudásunk, amely máshol egyáltalán nem található meg, és ezt nemcsak Ázsiából ismerik el, hanem egyre inkább a világ más részeiről is" - fejtette ki Vigh Andrea az MTI kérdésére.

A rektor úgy látja, hogy a japán diákok közössége jól be tud illeszkedni az intézmény és a város életébe, ezt a beilleszkedést az egyetem nemzetközi osztályán egy japánul kiválóan beszélő munkatárs is segíti. "Van, aki képzése után is visszajár Magyarországra, sőt japán-magyar házasság is született már" - mesélte Vigh Andrea.