Indulásra kész az utolsó európai teherszállító űrhajó

Európa kedden fontos fejezetet zár le űrrepülési történetében, ötödik és egyben utolsó robot teherszállítóját bocsátja fel a Nemzetközi Űrállomásra.

A 20 tonnás, Georges Lemaître nevét viselő ATV (Automated Transfer Vehicle) Dél-Amerikából indul útnak üzemanyaggal, vízzel, oxigénnel, élelmiszerrel, tiszta ruhákkal és 50 kilogramm kávéval. Az ősrobbanás elméletének atyja után elnevezett, eddigi legnehezebb ATV négy másik, az Európai Űrügynökség által 2008 óta felküldött társa útját követi.

Thomas Reiter, az ügynökség emberes űrrepülésért felelős igazgatója kifejtette, hogy bár a Georges Lemaître az utolsó ATV a sorban, a program az első fontos lépés az ESA emberes űrrepülésében. "Az ATV-program olyan kulcsfontosságú technológiák kifejlesztését segítette elő, amelyek szilárd alapot képeznek majd a későbbi emberes űrmissziók kivitelezéséhez" - magyarázza.

Az ATV-5 az Ariane-5-ön Kourou-ban (Fotó: ESA–M. Pedoussaut)

Az ATV-5 az Ariane-5-ön Kourou-ban (Fotó: ESA–M. Pedoussaut)



A 10 méter hosszú, eddigi legnehezebb kapszulát egy Ariane-5 ES rakéta szállítja fel kedden, magyar idő szerint hajnali háromnegyed egykor a francia guyanai Kourou-ból. A teherszállító közel 6,6 tonna ellátmányt visz fel a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) és hatfős legénységének, többek között 850 liter iható vizet (az eddigi legnagyobb mennyiséget), illetve mintegy három tonna üzemanyagot. Ennek egy részét az ISS nagyobb magasságba juttatására használják majd az ATV manőverező rakétáival.

Az 1232 felszállított cikk nagy része a hat hónapra berendezkedett asztronauták kényelmét segíti elő a nehéz, súlytalan környezetben. Az ATV tudományos kísérleteket is felszállít, ilyen például a LIRIS, egy lézeres infravörös szenzor, amely az út során méréseket végez olyan navigációs rendszerek kifejlesztésének elősegítésére, amelyek egy nap lehetővé teszik, hogy egy űrhajó „nem együttműködő” célpontokkal, azaz űrszeméttel vagy aszteroidákkal is randevúzni tudjon. Ezenkívül az ATV hat hónapos missziója folyamán lakó- és dolgozóhelyiségként, illetve raktárként is funkcionál.

Egy órával a felbocsátás után válik majd le a hordozórakétáról és kezdi meg autonóm navigációját az ISS-re, ezt napelemek és a csillagfény segíti. Augusztus 12-én dokkol a mintegy 400 kilométeres magasságban és óránként 28 ezer kilométeres sebességgel száguldó komplexumon. Küldetése végeztével több tonna szeméttel leválik, majd az orbitális pályát elhagyva elég a légkörben valahol a Csendes-óceán lakatlan, déli része felett.

Az ATV-5 az Ariane-5-ön Kourou-ban (Fotó: ESA–M. Pedoussaut)

Az ATV-5 az Ariane-5-ön Kourou-ban (Fotó: ESA–M. Pedoussaut)



Az ATV-program Európa szerződéses hozzájárulása az ISS-hez. Az amerikai űrsiklók 2011-es nyugdíjazásával az ATV rendelkezik a legnagyobb teherszállítási képességgel az összes működő űrhajó között, amely elláthatja a komplexumot. Az ATV fejlesztéséből származó hardvereket felhasználják majd a NASA Orion űrkapszulájánál is, amely a tervek szerint a Holdra és azon túlra szállít asztronautákat, és 2017-ben indulhat tesztrepülésére.

Az első négy ATV-t is a tudomány képviselői után nevezték el: a Jules Verne 2008-ban, a Johannes Kepler 2011-ben, az Eduardo Amaldi 2012-ben, míg az Albert Einstein 2013-ban indult. Mindegyik elvégezte kitűzött céljait, így elhallgattatta a 4,2 milliárd eurós programot kritizáló hangokat.

Az ATV-k teherszállítási feladatait a későbbiekben az orosz Progressz, valamint az amerikai Dragon és Cygnus kapszulák veszik át.