A Balaton vízének megtisztulásával sokat változott halainak fajösszetétele az elmúlt években, de ezzel kapcsolatban több féligazság és tévhit is él a pecások között.
G. Tóth László, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetője a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában elmondta: az eutrofizáció megállításával a Balaton sokkal szegényebb tápanyagokban, és lelassult a Balatonban a korábban jellemző biológiai pörgés. Az élővilág struktúrája maradt, amilyen volt, semmi nem pusztult el, csak mindenből kevesebb lett, halból, zooplanktonból, a bentikus élővilágból.
Kossuth Rádió, Hajnal-táj
Hogy a hagyományos fauna népesedhessen, kísérletet tettek a nem őshonos fajok visszaszorítására, egyelőre úgy tűnik, kevés sikerrel. Leállították a busa, az amur, az angolna telepítését, mégis vannak, és most, amikor táplálékhiány van, ezek a nem őshonos halak konkurálnak az őshonosakkal. Nagyon hosszú időre van szükség, hogy a busa eltűnjön a Balatonból, magyarázta G. Tóth László.
Kedvező változás, hogy a vízszint emelkedett, és ez tartósnak tűnik, ami ez kedvez a halállománynak. A kutatók azonban kedvezőtlennek értékelik, hogy a szokatlanul enyhe telek miatt a mediterráneumban honos növények, puhatestűek és ízeltlábúak jelentek meg a tóban, amelyek beilleszkedése az élővilágba egyelőre nagyon nehezen megjósolható.